Leginkább turistaparadicsomnak tűnik Appenzell, de a 6000 lelkes, festői település egyúttal több mint 1500 vállalkozás székhelye a svájci cégregiszter alapján. Az adókedvezményekben ugyan még nem, de a lakosságarányos vállalkozásszámban már veri a közismert adóparadicsomot, Zugot.
A Céginfo.hu adatbázisát böngészve magyar érdekeltségek is feltűnnek, így például Appenzell a székhelye a pesti tőzsdén jegyzett Appeninn Nyrt. részvényeinek harmadát birtokló Lehn Consulting AG-nek. De az Appeninn-elnök, ifjabb Ádámosi György appenzelli címen több más céget – az AGY69 AG, az Aquitano AG, a Sumba AG – is jegyez. Sőt a magyar cégnyilvántartásban Ádámosi lakhelyeként is svájci cím szerepel, a település központjának közelében lévő Salde 8.
Ez történetesen ugyanaz, ami Erős Jánosnak, a mindenkori kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. volt vezetőjének a külföldi címeként szerepel az Abelus Rehabilitációs és Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft.-ben. A volt főbankár a Világgazdaság megkeresésére nem reagált, mi értelme az appenzelli állandó lakcímnek. A HVG-nek korábban arról nyilatkozott, hogy barátaival, jótékonyságra alapította az Abelust, ami egyébként jelenlegi egyetlen magyarországi érdekeltsége.
Nem reagált Zsuga János sem, az évi több mint 100 milliárd forintos forgalmú FGSZ Földgázszállító Zrt. elnöke, aki a magyar cégben az Appenzell, Wührestrasse 1.-et adta meg lakcímeként, kézbesítési megbízottja pedig a felesége, siófoki elérhetőséggel.
A Világgazdaság telefonos érdeklődésére az épületben lakó svájci tulajdonos azt mondta, sosem hallott Zsuga Jánosról. E szerint az elnök aligha lakik életvitelszerűen a megadott címen.
Ugyanezt az eredményt hozta a legvagyonosabb magyar, Csányi Sándor fia, Csányi Attila utáni érdeklődésünk. Az OTP-vezér agrárportfólióját összefogó Bonafarm vezérének két appenzelli címe is lelhető a magyar cégjegyzékben: a Bonafarm, illetve a Pick Szeged Zrt.-ben a Schötterstrasse 50., a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-ben pedig a Forrenböhlstrasse 15. Csányi Attila azt válaszolta a Világgazdaságnak, hogy külföldi tanulmányai miatt rendelkezett több külföldi lakcímmel is. Tanulmányainak befejezését követően – a Bonafarm megalakulásakor – azonban hazaköltözött, és így állandó magyar lakcímmel rendelkezik. „Sajnos úgy tűnik, hogy néhány esetben a cégjegyzékben még nem került átvezetésre az egyébként általunk korábban bejelentett lakcímváltozás” – adott magyarázatot a hatályosnak látszó svájci címekre, hozzátéve, hogy ismét kérni fogja a cégbíróságtól az adatok korrekcióját. Leszögezte viszont, hogy „a svájci lakcím semmilyen üzleti, pénzügyi vagy gazdasági tevékenységhez nem kötődött”.
Még akkor sem, ha kézenfekvő volna Csányi Sándorhoz kötni az appenzelli kapcsolati hálót. Az Appeninn elnöke, ifjabb Ádámosi György – Csányi egykori egyetemi évfolyamtársának, üzleti bizalmasának, Ádámosi Györgynek a fia – 2008–2009 között néhány hónapon át a Csányi magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Zrt. vezérigazgatójaként is ténykedett. Ádámosi svájci címe egyezik Erősével, Zsuga János egy Mol-leány elnöke, a Molban pedig az igazgatóság alelnöke Csányi Sándor. A spekulációkon túl annyi közös azért van az említett vállalkozók között a telefonos érdeklődésre kapott válaszok alapján, hogy – bármi van a cégnyilvántartásban – életvitelszerűen nem a svájci településen élnek.
Az Appenzell nyújtotta üzleti, letelepedési előnyökkel, a magyar személyek szerepével kapcsolatosan a Világgazdaság több kérdést is feltett Hans Büchlernek. Ő a 33 éve alapított appenzelli TFP tanácsadó vagyonkezelő részvénytársaság alapító tulajdonos-vezetője, és egy ideig aláírási joggal rendelkezett ifjú Ádámosi érdekeltségeinél. Büchler azonban, üzleti titokra hivatkozva, elzárkózott a kérdések elől. Magyarországi adószakértők a konkrét adatok, körülmények ismerete nélkül a svájci lakcím értelmét általánosságban abban látják, hogy szükséges kelléke a svájci cégalapításnak, márpedig csak így vehető igénybe a kedvezőbb adózás adta lehetőség. Megfelelő kombinációval akár az adózás is elkerülhető, illetve alkalmas arra, hogy a egy részét Magyarországon láthatatlanná tegyék.
