Tizenkét éves mélyponton a munkanélküliség

Tovább csökkent a munkanélküliségi ráta: a mutató az első negyedéves 6 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött a február–április időszakban, amire utoljára 2004 júniusában volt példa – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Egy évvel ezelőtt még 7,5 százalékon állt a ráta, ami 1,7 százalékpontos javulást jelent egy év alatt. A foglalkoztatottak száma – a 15–74 éves korosztályban – 3,7 százalékos éves emelkedéssel 4 millió 294 ezer főre emelkedett a február és április között időszakban.

Pozitív trend, hogy a 153 ezer fős emelkedés túlnyomó része (111 ezer) az elsődleges munkaerőpiacon történt, vagyis a versenyszféra bővüléséből származott. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottak száma 28 ezerrel, 215 ezer főre emelkedett, és rekordot döntött a külföldi telephelyen dolgozók 121 ezer fős létszáma, amely 13 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

„A friss adatok fényében a munkaerőpiac hosszú évek óta a legfeszesebbnek mondható, ami néhány ágazatban már effektív munkaerőhiányt jelent” – hangsúlyozta Oszlay András, a Takarékbank elemzője. A munkaerő iránti kereslet azonban más ágazatokban is növekszik a legutóbbi üzleti felmérések alapján, így nyár közepére (amikor a szezonális munkahelyek is megsokasodnak) a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék alá csökkenhet, éves átlagban pedig akár több mint egy százalékponttal is mérséklődhet a tavalyi 6,8 százalékról. A foglalkoztatás bővülését magas béremelkedés kíséri (márciusban a reálbérek éves növekedési üteme meghaladta a 8 százalékot), ami a háztartások vásárlóerejét komolyan javítja. Így a Takarékbank továbbra is reális lehetőséget lát arra, hogy éves átlagban a magyar gazdaság 2 százalékot elérő, azt esetleg enyhén meg is haladó ütemben bővülhet 2016-ban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint ugyanakkor több torzító hatás is érvényesül a hivatalos statisztikában, amelyek elfedik a valóságot. A foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re 8 százalékkal nőtt, a GKI számításai szerint a valóság inkább az lehet, hogy a foglalkoztatás valahol a 2008-as szint környékén van, a versenyszférában inkább alatta; a munkanélküliség pedig még érdemben meghaladja azt.

A kutatóintézet többek között azzal érvel, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javítják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre távozva csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, és legalább egy évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma. Ráadásul a teljes közfoglalkoztatotti létszámmal számol a KSH, miközben a közmunkásoknak csak a 10 százaléka tud piaci munkahelyen elhelyezkedni.

Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet is meghaladja a foglalkoztatás, addig a versenyszférában még nem érte el azt. Ha a közfoglalkoztatásból csak azokat vesszük figyelembe, akik később piaci munkahelyen tudtak elhelyezkedni, úgy „csak” 4 százalékkal nőtt volna a foglalkoztatottak száma tíz év alatt – véli a GKI. Abban az esetben, ha a külföldön dolgozókat is kivesszük a statisztikából, úgy még szerényebb, 1 százalékos növekedés adódik, ami igazán nem tekinthető sikertörténetnek.

Ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélkülieknek tekintjük, úgy a munkanélküliség 2004-hez képest közel duplájára nő, 483 ezer főre – írja tanulmányában a kutatócég. A KSH szerint a külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel (594 ezerre) nő a munkanélküliek száma. Ugyanakkor a Népességtudományi Kutatóintézet 2013-as vizsgálata szerint akkor 381 ezer 15–74 év közötti kivándorló élt külföldön (ebben az ’56-os magyarok is benne vannak). Ez alapján a GKI kutatói feltételezik, hogy 2015-ben a hivatalos adatoknál nagyobb számú munkavállaló dolgozik külföldön.