Csak kapkodják a fejüket a munkaerőpiaci szakértők hétfő óta, amikor váratlanul megjelent egy kormányhatározat arról, hogy a kormány a mentális, egészségügyi és szociális problémák miatt nem foglalkoztatható embereket is bevonja a közfoglalkoztatásba. A határozat utasítja a belügyminisztert, dolgozza ki a célcsoport speciális közfoglalkoztatási bérezését, valamint a foglalkoztathatósági szakvéleményezés felülvizsgálatához és az érintettek komplex egészségügyi vizsgálatához szükséges törvénymódosításokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell biztosítania a szociális diagnózis elkészítéséhez szükséges humán kapacitásokat.
"A társadalomba való beilleszkedésük szempontjából pozitív szerepet tölthet be a foglalkoztatás az érintettek körében, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen munkát végeznek majd, hiszen például az önkormányzat épülete előtti utcaseprés aligha számít ebbe a kategóriába” – mondta a Világgazdaságnak Molnár György, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, hozzátéve, még nem ismertek a részletek. A közgazdász attól is tart, hogy a lépés hatására szűkül a szociális segélyezés elérhetősége az érintettek számára. Jelenleg ugyanis az a szabály, hogy foglalkoztatást helyettesítő támogatást (idetartozik a is) egy háztartásban csak egy személy kaphat. A probléma ott kezdődne, ha például a jelenleg egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban (egyt, a korábbi rendszeres szociális segély) részesülő személyt átminősítenék közfoglalkoztatásra alkalmasnak, de a településen nem tudnának közmunkát bizosítani neki, akkor más támogatást sem kaphatna, illetve korlátozná a többi családtag ellátását is.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára viszont jó üzenetnek és az állami szociális gondoskodás példájának tartja a tervezett intézkedést. „Szemben a több mint kétszázezer egészséges közfoglalkoztatottal, akiket a program – káros módon – távol tart a versenypiactól, a mentális és egészségügyi problémákkal rendelkező emberek többségének valóban nincs más esélye az álláshoz jutásra, mint az állami segítség” – hangsúlyozta lapunk kérésére Dávid Ferenc. A főtitkár szerint az érintettek számára nagy segítség lehet, ha havi 60-65 ezer forintos támogatás mellé akár 30-40 ezer forintot összeszedhetnek.
Villámgyors rendelet
Az egy nappal későbbi, keddi Magyar Közlönyben már meg is jelent a kormányrendelet a speciális közfoglalkoztatási bérezésről és a hozzá kapcsolódó támogatásokról. Ebből az derül ki, hogy a járási hivatalok által kiközvetített csökkent munkaképességűeket hatórás munkarendben foglalkoztathatják az önkormányzatok és nonprofit cégeik legfeljebb öt hónapig. A program célcsoportja a legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett személyek, valamint azok, akik vakok járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek. Ők négytől nyolc óráig terjedő munkaidőben dolgozhatnak. A hat órában dolgozók havi bére bruttó 41 556 forint lesz, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igyénylő munkakörökben 53 277. Az ehhez járó munkáltatói támogatás a bér teljes összegére, valamint a szociális hozzájárulásra is kiterjed. Emellett a speciális foglalkoztatáshoz szükséges tárgyi feltételekre is százszázalékos támogatást igényelhetnek a munkaadók.
