Eltűnt a hiány a költségvetésből

Május végére 13,2 milliárd forintra csökkent az államháztartás központi alrendszerének hiánya – ahogy az előző hónapokban, az ötödikben is rekordot állított fel a deficit-csökkentésben a kormány. Májusban szokásosan jobb az egyenleg, az elmúlt két évhez hasonlóan most is jókora (az idén 131,5 milliárdos) többlettel zárt a büdzsé.

A nemzetgazdasági tárca mindezt továbbra is úgy véli, mindez  „a hazai gazdaság kiemelkedő teljesítményének és a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető”. A hivatalos indoklás szerint „a kedvező gazdasági környezetnek, valamint a dinamikusan bővülő foglalkoztatásnak köszönhetően” emelkednek a bevételek, és persze segítenek a feketegazdaság elleni intézkedések is.  Azt persze már az NGM is elismeri, hogy „emellett” a növekedési adóhitel is hozzájárul a magasabb társasági adóbevételekhez.

Valójában a bevételi többlet nem nagyobb az áfánál és a személyi jövedelemadónál, mint ami a tavalyi bázis növekedéséből adódik, miközben a meglepő a társasági adó alakulása. Itt azonban már tudjuk, hogy a General Electric hazai leányvállalatának gyors nyereségnövekedése az ok: miután az Alstom francia gépipari konszern erőművi és áramelosztó berendezéseket gyártó üzletágát integrálták a profitjuk a 2014-es 304-ről tavaly 4415 milliárd forintra nőtt, adófizetési kötelezettségük pedig 585 milliárd forintra emelkedett a korábbi 64-ről. Ezt a több mint 510 milliárd forintot fizeti ki a magyar államnak a cég negyedévenként két év alatt az adóhitel miatt, és ezért extrán jó a büdzsé helyzete. 

Ezen kívül a kiadások is jobban állnak, ami viszont az uniós kifizetések vártnál lanyhább alakulása miatt van így – ez pedig nem feltétlenül jó hír a gyengélkedő gazdaságnak. A szaktárca szerint mindenesetre a „magyar reformok működnek, az államháztartás helyzete pedig stabil és kiszámítható”. Ezen kívül úgy vélik: a két százalékos hiánycél a költségvetés módosítását figyelembe véve is tartható.