GDP Élénkítésre és uniós forrásokra van szükség a javuláshoz

Az EU-források elapadása miatt hanyatló építőipar, illetve az autó­gyártás visszaesését nem tudta kompenzálni a szolgáltatások növekedése az idei első negyedévben, így év/év alapon mindössze 0,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a 2015. negyedik negyedévi 3 százalék feletti mérték után. A részletes GDP-adat összhangban van a KSH előzetes becslésével, a szökőnaphatástól megtisztított index viszont 0,4 százalékos bővülést mutat, 0,1 százalékponttal alacsonyabbat az előzetesnél. Ennél gyengébb teljesítményt utoljára 2012 végén, a

W alakú recesszióból való kilábaláskor láthattunk.

A termelési adatok korábban azt sugallták, hogy az ipar stagnálhatott, a hozzáadott érték azonban még rosszabbul alakult. A 0,7 százalékos visszaesést a KSH elsősorban az autógyártás csökkenésével magyarázta, ami elemzők szerint egyrészt azzal függ össze, hogy több gyár is teljes kapacitással működik, másrészt a győri Audiban durván visszaesett a termelés a modellfrissítés miatt. (Mint megírtuk, az Audi-gyárban az év első három hónapjában kevesebb mint 28 ezer autó készült el az egy évvel korábbi közel 44 ezer után.)

Döntő szerepet játszott az építőipar csaknem 30 százalékos zuhanása: tavaly év végén még ömlöttek az EU-pénzek, most azonban várni kell a 2014–2020-as ciklus forrásaira. Az építőipari rendelések kisebb bizakodásra adnak okot, de így is a szektor további visszaesése várható.

Az első negyedéven csak a szolgáltatások segítettek. A hozzáadott érték 3 százalékos növekedését segítette, hogy a háztartások fogyasztása nagymértékben bővült. A vendéglátás mellett nőtt a szállítás-raktározás, az infokommunikáció, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint kismértékben a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye is, a pénzügyi tevékenység viszont valamelyest csökkent.

Felhasználási oldalról számolva a fogyasztás 4 százalékos növekedése járult hozzá a GDP bővüléséhez, amit az állóeszköz-felhalmozás (beruházások) óriási, csaknem

8 százalékos zuhanása húzott le. „Ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább” – indokolt a KSH. Az is látszik azonban, hogy a magánberuházások is esnek, dacára a jegybank élénkítőprogramjainak. A GDP-t lefelé húzta a külkereskedelmi forgalom is, noha az export és az import is élénkült.

A magyar gazdaság idén 2 százalékkal növekedhet a Világgazdaság két héttel ezelőtt készített elemzői konszenzusa szerint, az előzetes GDP-adat előtt még 2,2 százalékon állt az elemzők prognózisából számított medián. A kormány továbbra is 2,5 százalékos bővülést vár, a jegybank pedig 3 százalékhoz közelivel számol. A kiábrándító első negyedév után várható javulást a javuló ipari termelés, az új uniós ciklus forrásainak lehívása, valamint a kormányzat élénkítőcsomagja (lakásprogramok, költségvetési lazítás) támogathatja.