Az Obama-kormányzat nyolc éve alatt az amerikai gazdaság növekedése nem haladta meg a 3 százalékot egyetlen esztendőben sem, s ezért a jegybank (Fed) is felelős – ezzel nyitotta meg Janet Yellen képviselőházi meghallgatását a texasi republikánus Jeb Hanserling. A pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő törvényhozási bizottság elnöke erőteljes nyomás alá helyezte a jegybank elnökét, amikor arról faggatta, nem sért-e törvényt a Fed, amikor a kötelező tartalékokat meghaladó kereskedelmi banki betétekre a rövid lejáratú piaci kamatoknál többet fizet. Yellen szerint nem, de a bizottsági elnököt láthatóan nem elégítette ki a válasz.
A keddi szenátusi monetáris politikai beszámoló után a szerdai képviselőházi meghallgatást – amely az előző naphoz képest a kamatpályát illetően új információkat nem tartalmazott – éles pártviták jellemezték. A demokraták általában támogatóan szóltak a Fed politikájáról, s mint a kaliforniai Maxine Waters bizottsági alelnök rámutatott, a jegybanki elemzések jól tükrözik a kisebbségek jövedelmi helyzetének változását, az egyenlőtlenség növekedését is. Felvetette, mi az oka annak, hogy romlik az aktivitási ráta.
Yellen kifejtette, hogy e jelenség fő oka a „baby boom” tömeges nyugdíjba vonulása. Erre is utalt szintén szerdán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Christine Lagarde, amikor a nemzetközi pénzügyi szervezet washingtoni irodájában elmondta, milyen következtetésekkel zárult a negyedik cikkely szerinti konzultáció az Egyesült Államok kormányával.
A vezérigazgató leszögezte: a gazdaság jó állapotban van, a 4,7 százalékra csökkent, de súlyos kihívásokkal kell szembenézni. Elsőként említette a népesség elöregedésének, azaz az aktivitási ráta csökkenésének a jelenségét, amelyet kezelni kell. A második kockázati tényező hosszabb távon a termelékenység növekedésének a csökkenése, holott az utóbbi húsz évben az egy főre jutó átlagjövedelem a termelékenységnek a mainál jóval magasabb emelkedéséből, az innovációból és a hatékonyság javulásából eredt. A harmadik tényező a jövedelmi egyenlőtlenségek tágulása, aminek következtében 15 év alatt egyévnyi fogyasztás veszett el. A negyedik elem a szegénység. Lagarde szerint az amerikaiak 15 százaléka, 46,7 millió ember él szegénységben, ami egyes kisebbségeket különösen sújt. E folyamatokra válasz lehet a emelése, az adójóváírás kiterjesztése, szociális programok létrehozása a legrászorultabbak számára. A termelékenység növekedésének gyorsításához elkerülhetetlennek látszik az adórendszer átgondolása, ideértve a társasági adót is, valamint az infrastruktúra és az oktatás fejlesztése a közkiadások növelése révén is.
