Lassulás az év elején
Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest a volumene 0,9 százalékkal nőtt. (Az első becslésben közölt első negyedévi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) A GDP-növekedés azért lassult le a tavaly év végi 3 százalék feletti növekedési ütemről, mert nem érkeztek uniós források a magyar gazdaságba (az előző EU-s költségvetési ciklus tavaly év végén lezárult), ami lehúzta az építőipart, és a korábban húzóágazatnak számító autógyártás teljesítménye is romlott.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint (ami kiszűri a szökőnap hatását) a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 0,4 százalékkal emelkedett. Ez még 0,1 százalékponttal rosszabb is, mint az előzetes becslés volt.
Nincsenek EU-források
Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke is 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. „A jelentősebb ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása növekedett, ezzel szemben a járműgyártás teljesítménye visszaesett” – írja a KSH. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Csak a szolgáltatások húznak
Az építőipar teljesítménye drasztikusan, 28 százalékkal visszaesett, ezen belül leginkább az egyéb építmények építése csökkent. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,5 százalékkal alacsonyabb lett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke ezzel szemben együttesen 3 százalékkal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagymértékben. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 3,1 százalékkal növekedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díja csökkent, a jutalékok és díjak egyenlege kismértékben nőtt.
Az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.
Többet fogyasztunk
Felhasználási oldal számolva - összefüggésben a szolgáltatások növekedésével - a háztartások tényleges fogyasztása 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal bővült, a háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mért a hivatal. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, az egyéb termékek és szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene kissé mérséklődött, a közösségi fogyasztásé ugyanakkor 3,4 százalékkal bővült.
Hanyatlanak a beruházások
A beruházások az EU-források elapadása miatt rosszul teljesítettek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,8 százalékkal visszaesett, ezt döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké csökkent, utóbbi jelentősebb mértékben. A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, az ingatlanügyleteké stagnált, míg az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.
Visszahúz a külkereskedelem
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 875 milliárd forint aktívum keletkezett. Az 5,7, az 7,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 5,2, a behozatal 8 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 7,8, importja 7,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A GDP idei első negyedévi 0,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7, a külkereskedelmi forgalom összességében 1,2 százalékponttal lassította a GDP növekedését.
Negyedéves alapon nagy a visszaesés
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal csökkent. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.) Visszaesésre utoljára 2012-ben volt példa.
A termelési oldalon a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 0,4, a szolgáltatásoké 0,3 százalékkal növekedett, viszont az építőipar 24, az ipar 2,4 százalékkal csökkent.
Mit várnak az elemzők?
A magyar gazdaság az idei év egészében 2 százalékkal növekedhet a gazdaságkutatók szerint, bár a kormány 2,5 százalékos GDP-bővülést vár. A következő negyedévekben minden elemző szerint gyorsulhat a GDP-növekedés az első negyedévi gyenge teljesítmény után, amit a javuló ipari termelés, az új uniós költségvetési ciklus forrásainak lehívása, valamint a kormányzat élénkítőcsomagja (lakásélíptés és költségvetési lazítás) is támogathat.
