Rekordmélységben a munkanélküliség

Régen nem látott alacsony szintre, 5,5 százalékra csökkent a munkanélküliség az idén március és május között, ami tavalyhoz képest 1,6 százalékpontos csökkenést jelent – derült ki a KSH adataiból. Utoljára 2003 negyedik negyedévében volt ilyen alacsony a mutató. Egy év alatt 149 ezerrel, 4,31 millióra növekedett a foglalkoztatottak létszáma.

Különösen pozitív trend, hogy a foglalkoztatottság éves bővülésének túlnyomó része (115,6 ezer) az elsődleges munkaerőpiacon történt, vagyis a versenyszféra növekedéséből származott. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottak száma 25 ezerrel, 224 ezer főre emelkedett, és a versenyszféra 3 százalékos bővülési ütemének több mint a kétszeresével 7,6 százalékkal nőtt a külföldi telephelyen dolgozók száma, amely 118 ezer főre rúgott. S bár Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján az adatokra reagálva kiemelte, hogy több mint két éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, a közmunkások és a külföldön dolgozók levonásával már az említett limit alatt marad a létszám.

A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP első negyedévben átmeneti, technikai tényezők által okozott lefékeződése után meredek gyorsulásra számítunk – írta kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatják. Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány.

A Takarékbank szerint a szezonális hatások miatt a munkanélküliségi ráta az év második felében már 5 százalék közelébe süllyedhet. Így az idén érdemben, 5,6 százalékra csökkenhet a mutató átlagos értéke a tavalyi 6,8 százalékról. Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője is úgy vélte, hogy az év hátralévő részében folytatódhat a ráta csökkenése, szerinte azonban bizonytalanságot jelent a múlt pénteki brit népszavazás eredménye, nem tudni, hogy annak hatása miként gyűrűzik végig az Európai Unió gazdaságán, és milyen mértékben érinti a magyar konjunktúrafolyamatokat.

Nem kellenek a cégeknek az idősebbek

A tehetséges munkavállalók kivándorlása, a társadalom elöregedése, valamint a szakképzések és a munkáltatói igények ellentmondásainak következményeként egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány. „A helyzet kritikusságát jól mutatja, hogy 2030-ra hazánk öreg társadalommá válik, vagyis minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét” – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője. A friss diplomások és az idősek aktivizálása megoldást jelenthetne, a cég kutatása alapján azonban mindössze a magyarok fele bízik abban, hogy a következő öt évben nőhetnek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, és minden negyedik válaszadó számít az idősebbek foglalkoztatásának javulására. A korosztályok bevonzására irányuló céges programokban is le vagyunk maradva: A dolgozók 60 százaléka mondta, hogy a munkahelyén gondoskodnak a friss diplomások bevonását célzó programokról, és mindössze feleannyian számoltak be az 55 év felettiek foglalkoztatására irányuló kezdeményezésről.