Sokkal több magyar van munka nélkül, mint hittük

Azzal büszkélkedik a kormány az elmúlt egy évben, hogy soha nem volt olyan kevés munkanélküli és sok foglalkoztatott, mint most – ám a statisztika nem bontja ki a valóság minden szeletét. A 6 százalékos hivatalos munkanélküliségi ráta valóban rekordalacsony szintnek számít, az emberek „véleménye” (vagyis az önbesorolásos munkanélküliség) és a szigorú módszertan alapján kalkulált szám azonban jelentősen eltér egymástól.

Ma ugyanis mindenki munkavállalónak számít, aki legalább egy óra keresőtevékenységet végzett a megkérdezés előtti héten, így jön ki a rekordmagas foglalkoztatási és a nagyon alacsony, az első negyedévben 270 ezer fős munkanélküliségi szám. A KSH most közzétett kutatásából azonban kiderült, hogy több mint 420 ezer ember tartotta magát munkanélkülinek az országban az év első három hónapjában, ami már nem 6, hanem 9 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezne. Vagyis rengetegen, mintegy 150 ezerrel többen tekintik magukat munkanélkülinek, mint amit a hivatalos felmérés mutat.

Az önbesorolásos szám és a hivatalos munkanélküliségi ráta közötti különbséget magyarázza az is, hogy sokan állástalannak tekinthetik magukat azok közül, akiket a KSH a „potenciális munkaerő-tartalékba” sorol. A 4,26 millió dolgozóból 56 ezren alulfoglalkoztatottak – ők azok, akik többet szeretnének dolgozni, de nem tudnak. Nyolcezren keresnek állást, de éppen nem tudnának munkába állni, és a hivatalosan 270 ezer munkanélküli mellett további 154 ezren vannak, akik már elvesztették a reményt is, hogy munkát találjanak. Utóbbiak közül lehetnek sokan, akik munkanélkülinek vallják magukat, de a KSH mégsem számolja bele őket a statisztikába.

Ha a hivatalos munkanélküliekhez hozzászámoljuk a reményvesztetteket, akkor éppen 420 ezer állástalant találunk, s ha ehhez hozzávesszük a közmunkásokat is (akiknek nem túl nagy a hozzáadott értékük, így sok kutató valójában állástalannak tekinti őket), akkor már­is 600 ezer feletti munkanélkülit látnánk. Ez 13 százaléknál is nagyobb munkanélküliségi ráta lenne, ami több mint duplája a hivatalosnak.

A közfoglalkoztatás tömegessé válása minden számot eltéríti a valóságtól. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskeresők száma a tavaly év végi 340 ezerről az idei első negyedévre 380 ezerre ugrott, ami a munkapiac romlását sejtetné, de nem erről van szó. Leginkább azért emelkedett a számuk, mert részben leálltak a közmunkaprogramok. A regisztrált álláskeresők fele nem kapott semmilyen ellátást, az évek óta változatlan összegű (havi 22 800 forintos) szociális támogatás pedig 126 ezer embernek járt.

Kevesebb az inaktív

Már kevesebb mint 2 millió ember volt inaktív a 15–64 éves korosztályból, ami 5,6 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Ez gyorsabb esés, mint amit a demográfiai okok indokolnának. A legnagyobb csoportot, a nyugdíjasok létszámát a nyugdíjkorhatár változása befolyásolta. A tanulók aktivitására hatással lehetett, hogy növekszik a rövidebb ideig tartó oktatási programokban részt vevők aránya, illetve az, hogy a felsőfokú oktatás esetében az államilag támogatott (tandíjmentes) időszak véges hosszúságú. Nőtt a gyermekgondozási ellátás igénybevétele mellett nem dolgozók aránya, azaz a munkavállalásukat korlátozó intézkedések feloldásának hatása csak átmenetileg gyorsította fel a kisgyermekes nők munkaerőpiaci visszatérését. A pénzbeli munkanélküli-ellátás igénybevételének korlátozása miatt drasztikusan csökkent az ellátás mellett inaktívnak minősülők száma, de a KSH szerint a közmunkaprogramok kiterjesztése és a gazdaság élénkülése is mérsékelte az inaktívak számát.