Újra csökkentek az árak

Egy kicsit megint olcsóbb lett az élet Magyarországon, májusban ugyanis 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a KSH adatai szerint. Ez meglepte a szakértőket, akik az infláció minimális emelkedésére számítottak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a korábban vártnál tartósabban alacsonyan maradhat az árindex. A szakértők eddig azt hitték, hogy a tavalyi és az idei év elején tapasztalt áresés végleg a múlté, és mostantól visszatérhet az infláció.

Deflációtól, vagyis az árak tartós csökkenésétől továbbra sem kell tartani, mert a maginfláció (amely kiszűri például az energia- és üzemanyagárak változását) 1,3 százalékos emelkedésről tanúskodik. Ez ugyan minimálisan, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az áprilisinál, de továbbra is arról tanúskodik, hogy van némi áremelkedési nyomás a gazdaságban.

Az élelmiszerek ára nem változott egy év alatt, a szolgáltatásoké, a tartós fogyasztási cikkeké és a ruháké azonban kissé emelkedett. Az autósok örülhettek igazán, hiszen az üzemanyagok 12 százalékos árcsökkenése húzta le a teljes indexet. Legnagyobb mértékben a cigaretta drágult: majdnem 5 százalékkal kell többet fizetni a dohányárukért, a sör viszont olcsóbb lett, a tömény italok és a bor ára pedig alig emelkedett. Az év első öt hónapjában 0,2 százalékkal nőttek az árak a KSH adatai szerint, az elemzők pedig úgy kalkulálnak, hogy az év egészében átlagosan 0,6-0,7 százalékkal drágulhat az élet.

A következő hónapokban az alacsony üzemanyagárak, valamint a bázishatások miatt az infláció nulla százalék körül ingadozhat – hangsúlyozta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. A bázishatások és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt növekedni fog az infláció, de a 3 százalékos célt így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok alacsonyan tartását – vélekedett Suppan.

A forint átmenetileg minimálisan gyengült ugyan az euróval szemben, ami arra utal, hogy a piac a monetáris kondíciók újabb lazítását várja, ha tartósan alacsony marad az infláció, az MNB azonban éppen a múlt hónapban állította meg a kamatcsökkentési ciklusát. Elemzők szerint nem várható, hogy a 0,9 százalékos alapkamatot újra mérsékelje a jegybank, és Nagy Márton, az MNB alelnöke is arról beszélt a közelmúltban, hogy inkább nem szokványos monetáris eszközökkel léphetnek szükség esetén.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre az áfacsökkentésnek köszönhetően visszafogottabb ütemben gyorsulhat az inflációs ráta, átlagosan pedig 2 százalék lehet 2017-ben. A legtöbb elemző nem számít ennél nagyobb áremelkedésre, habár az MNB óvatos maradhat, hiszen a keresetek gyorsan emelkednek. Az év első hónapjaiban 7 százaléknál is nagyobb mértékben nőttek a keresetek, ez azonban egyelőre nem látszik meg az inflációban, vagyis a fogyasztás bővülésének egyelőre nincs érdemi áremelő hatása. A jegybank azonban tarthat attól, hogy a stabilan bővülő belső kereslet hatása előbb-utóbb megjelenik az árakban is.