Kevesen hisznek a szakmájuk piacképességében
A fiatalok 181 ezer forintos nettó kezdő fizetésről álmodnak – derül ki a Jófogás és a GKI közös kutatásából –, a valóságban azonban azt sem tudják, hogyan találják meg az első munkahelyüket. A felmérés szerint az úgynevezett Z-generáció (vagyis az 1995 után született fiatalok) egyáltalán nem látják optimistán a helyzetüket a munkapiacon. A 18–24 éves korosztályba körülbelül 850 ezer fiatal tartozik, közülük mintegy 220 ezren tanulnak valamelyik felsőoktatási intézményben.
A GKI kutatása szerint a végzettek mindössze 7 százaléka keres 300 ezer forint felett, és pontosan ugyanennyien kapnak 120 ezernél kevesebb pénzt. A legtöbben – összesen csaknem 60 százalék – 150 és 210 ezer forint között keresnek, de a fiatalok 14 százaléka 120 és 150 ezer forint közötti összeget kap egy hónapban.
A kutatásban részt vevő fiatalok a pályakezdéssel kapcsolatban eléggé pesszimistán nyilatkoztak. A 18–24 évesek közel fele úgy látja, hogy nehéz lesz elhelyezkednie az első állásában, véleményük szerint a végzettségüknek megfelelő munkát nem könnyű találni. Összességében a jelenleg még tanuló, a munkaerőpiacon még meg nem jelent fiatalok között 10-ből mindössze alig 4 jár olyan szakra vagy tanul olyan szakmát, amelynek a piacképességében hisz. Ez összhangban van azzal, hogy a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelő. A kutatás szerint mindez komoly kihívás mind a fiataloknak, mind a munkaadóknak, hiszen azt az üzenetet rejti magában, hogy a munkaerőpiacon való boldogulásban már kevés szerepe van a képzettségnek, végzettségnek, ami az oktatási rendszer és a munkaerőpiaci viszonyok komoly problémáit jelzi előre. A pályakezdő fiatalok szerint álláskeresés közben nehezíti a helyzetüket, hogy a cégek többéves tapasztalatot kérnek.
