Óriáshiány júniusban

A félév végén 402,1 milliárd forintot tett ki a központi alrendszer hiánya, ami az elmúlt másfél évtized legalacsonyabb első féléves hiányadata – ünnepelt szokásos közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium megjegyezve, hogy tavaly kétszer ekkora volt a deficit. A tárca szerint mindez a „kiszámítható és felelősségteljes gazdaságpolitikának köszönhető”, és bizonyítja, hogy „a magyar reformok a költségvetési politikában is működnek, a kitűzött hiánycél pedig biztonságosan teljesíthető”.

Az első félév kedvező egyenlege nem igazán meglepő: május végén mindössze 13 milliárd forint volt az öt hónap alatt felhalmozott hiány – leginkább két tényezőnek köszönhetően. Egyrészt annak, hogy a General Electric négyezer milliárd forintos extranyereséget számolt el Magyarországon és az adóhitel-szabályok alkalmazása révén ennek több mint 500 milliárd forintos terhét két év alatt fizeti meg. Ezért a tavalyinál bő 120-130 milliárddal nagyobbak voltak az adóbevételek májusig. A másik ok, hogy az uniós költségvetési ciklus váltása miatt kevesebb projekt indult el, így kisebb volt a finanszírozási igény is, ami alacsonyabb kiadást jelent – bő 600 milliárd forinttal költött kevesebbet ezen a soron az állam. Ezen kívül a kamatkiadások is alacsonyabbak voltak százmilliárd forinttal az elmúlt évinél.

A júniusi adatban így leginkább az a meglepő, hogy a féléves hiány mindezek ellenére meghaladja az egész évre tervezett 761 milliárd felét. Aminek az oka a hatodik hónap óriási hiánya. A nemzetgazdasági tárca közlése szerint „csak a júniust tekintve a központi alrendszer hiánya 388,9 milliárd forint lett, szemben az előző év azonos hónapjának 312,2 milliárd forintos deficitjével”. Másként fogalmazva: júniusban deficit-rekordot állított fel a büdzsé, az elmúlt hat évben – 2011 óta – nem volt példa a hatodik hónapban ekkora hiányra.  Az egyenleget ismertető közleményben a tárca a „korábbi hónapokhoz képest némileg magasabban” alakuló júniusi kiadásokkal magyarázza mindezt: az adósságszolgálati kiadások éven belüli lefutása eleve nagyobb költést okozott, miközben az uniós programok kifizetései is megindultak.

Ez annyit is jelenthet, hogy lassan el lehet búcsúzni a rekordokat döntő havi hiányadatoktól is, aminek persze statisztikai okai is vannak. Az idén láthatóan az első félév sikerült spóroloósabbra míg a második lesz a költekezésben gazdagabb, míg normálisan ez fordítva van – vagyis könnyebb rekordokat dönteni az első félévben. Mindenesetre a nemzetgazdasági tárca szerint a 2 százalékos hiánycél teljesíthető, és a Brexit miatt nem szükséges módosítani sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetést.