BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Óriáshiány júniusban

Az elmúlt öt év legnagyobb júniusi hiányát érte el a központi alrendszer, de a fél év végére még ezzel együtt is kitűnő a költségvetési helyzet. A General Electric extrabefizetése magyarázza a kedvező egyenleget, ám az uniós beruházások megindulásával véget érhet a rekordok kora.

A fél év végén 402,1 milliárd forintot tett ki a központi alrendszer hiánya, ami az elmúlt másfél évtized legalacsonyabb első féléves adata – ünnepelt szokásos közleményében a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, megjegyezve, hogy tavaly kétszer ekkora volt a deficit. A tárca szerint mindez a „kiszámítható és felelősségteljes gazdaságpolitikának köszönhető”, és bizonyítja, hogy „a magyar reformok a költségvetési politikában is működnek, a kitűzött hiánycél pedig biztonságosan teljesíthető”.

Az első fél év kedvező egyenlege nem igazán meglepő: május végén mindössze 13 milliárd forint volt az öt hónap alatt felhalmozott hiány, leginkább két tényezőnek köszönhetően. Egyrészt annak, hogy a General Electric négyezermilliárd forintos extranyereséget számolt el Magyarországon, és az adóhitelszabályok alkalmazása révén ennek több mint ötszázmilliárd forintos terhét két év alatt fizeti meg. Ezért a tavalyinál bő 120-130 milliárddal nagyobbak voltak az adóbevételek májusig. A másik ok, hogy az uniós költségvetési ciklus váltása miatt kevesebb projekt indult el, így kisebb volt a finanszírozási igény is, ami alacsonyabb kiadást jelent – bő hatszázmilliárd forinttal költött kevesebbet ezen a soron az állam. Ezenkívül a kamatkiadások is alacsonyabbak voltak bő százmilliárd forinttal az elmúlt évinél – ez utóbbi már valóban gazdaságpolitikai eredménynek tekinthető.

A júniusi adatban ezek után leginkább az a meglepő, hogy a féléves hiány mindezek ellenére meghaladja az egész évre tervezett 761 milliárd felét, aminek az oka a hatodik hónap óriási hiánya. A nemzetgazdasági tárca közlése szerint „csak a júniust tekintve a központi alrendszer hiánya 388,9 milliárd forint lett, szemben az előző év azonos hónapjának 312,2 milliárd forintos deficitjével”. Másként fogalmazva: júniusban deficitrekordot állított fel a büdzsé, az elmúlt hat évben – 2011 óta – nem volt példa a hatodik hónapban ekkora hiányra. Az egyenleget ismertető közleményben a tárca a „korábbi hónapokhoz képest némileg magasabban” alakuló júniusi kiadásokkal magyarázza mindezt: az adósságszolgálati kiadások éven belüli lefutása eleve nagyobb költést okozott, miközben az uniós programok kifizetései is megindultak.

Ez annyit is jelenthet, hogy lassan el lehet búcsúzni a rekordokat döntő havi hiányadatoktól is, aminek persze statisztikai okai is vannak. Az idén láthatóan az első fél év sikerült spórolósabbra, a második lesz a költekezésben gazdagabb, míg normálisan ez fordítva van. Vagyis könnyebb rekordokat dönteni az első fél évben, amikor anno ott korábban nagyobb volt a hiány, és nehezebb lesz majd a másodikban és az év végén, amikor a költekezés nagyobb lesz az idén. Mindenesetre a nemzetgazdasági tárca szerint a 2 százalékos hiánycél teljesíthető, és a Brexit miatt nem szükséges módosítani sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetést.

Uniósan is segít a General Electric

Nemcsak a pénzforgalmi hiány csökkentését, de az uniós egyenleg lefaragását is segíti a General Electric extrabefizetése. Az első negyedéves eredményszemléletű számokat szerdán tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, és ezekből világosan látszik: a bevételek között szerepel ez a befizetése is. Korábban vita volt arról, a 2015. év után befizetett adót el lehet-e számolni az idén bevételként: az eredményszemlélet lényege ugyanis nem az, hogy mikor érkezik a pénz, hanem az, hogy milyen gazdasági eseményhez köthető (ez alapján a tavalyi egyenleget kellene javítsa az összeg az uniós elszámolásban). A KSH azonban láthatóan arra az álláspontra helyezkedik, hogy miután az adóhitelnek a kedvezmény része (az igénybe vevő vállalkozások a mostani beruházásaik és a létszámnövekedésük függvényében mentesülhetnek a befizetés alól) már az adott évhez köti az összeget, amely így 2016-os bevételként lesz elkönyvelendő. Emiatt aztán a jövedelemadóknál az első negyedéves eredményszemléletű államháztartási statisztikában is jelentős a bevételi ugrás (92 milliárddal nagyobb a bevétel az egy évvel korábbinál), amelyből persze egy jelentős részt magyaráz még a bérnövekedés is (a tb-bevételek is magasabbak.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.