Kedden publikálja a Központi Statisztikai Hivatal a május–júliusi munkaerőpiaci adatokat. Április–júniusban a foglalkoztatottak száma
4 millió 343 ezer volt, 142 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanekkor 76 ezerrel, 234 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, és 1,8 százalékponttal 5,1 százalékosra mérséklődött a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest.
Szerdán közli a KSH a második negyedéves beruházási adatokat. Az első negyedévben 9,6 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 2,4 százalékkal mérséklődtek.
Ugyancsak szerdán publikálja a júliusi ipari termelői árakat a statisztikai hivatal. Júniusban átlagosan 2,6 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak, ezen belül a belföldi értékesítésnél 4 százalékkal, az exportban 1,9 százalékkal mérséklődtek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Az idei első félévben a belföldi értékesítés árszintje 4,4, az exportértékesítésé 0,6 százalékkal csökkent, így az ipari termelői árak összességében 1,9 százalékkal voltak alacsonyabbak 2015 első félévéhez képest.
A piacok azonban inkább az euróövezeti inflációs adatokra figyelhetnek. Az adatok a várakozások szerint némi gyorsulást fognak mutatni, azonban ez az inflációs dinamika még mindig jelentősen elmarad az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos céljától. Az uniós jegybank óriási méretű monetáris lazító intézkedései ellenére a maginfláció 2012 közepe óta nem tudott érdemben közel kerülni az egészségesnek tartott 2 százalék körüli szintjéhez. Az alacsony maginfláció miatt a bázishatások kifutásával az sem fog tudni a kívánt 2 százalék körüli cél közelébe kerülni.
Az EKB elnöke az előző kamatdöntő ülés után azt mondta, hogy a további monetáris lazításról a szeptemberi ülésen, az addig beérkezett makrogazdasági adatok alapján, valamint az új előrejelzés fényében fognak dönteni. Módos Dániel, az OTP Bank elemzője szerint az alacsony infláció, a vártnál rosszabb francia és olasz második negyedéves GDP-adatok, valamint a legutóbb érdemi visszaesést mutató német IFO bizalmi index együttesen csak megerősítik majd az EKB-t a szeptemberi lazítás szükségességéről, és a fentiek miatt a rendelkezésre álló lehetőségek közül inkább az agresszívabb lazítás felé mozdulhatnak el. Azonban fontos kiemelni, hogy az EKB eszköztára már így is túl van feszítve, így érdemi hatással bíró intézkedést a szeptemberi üléstől kár remélni – mondja Módos.
A legfontosabb adat azonban az amerikai munkanélküliségi ráta alakulása lesz a héten. Az elmúlt két hónapban rendkívül erős munkaerőpiaci adatok érkeztek – emlékeztet Módos Dániel. A nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma messze a várakozások felett alakult, és a bérdinamika óvatos elindulására is láthattunk jeleket. A jövő héten pénteken érkező nem mezőgazdasági álláshelyek számának emelkedése, bár várhatóan kisebb lesz, mint a korábbi hónapokban, de ez is elég lehet ahhoz, hogy a munkanélküliségi rátát 4,8 százalékra szorítsa le, amely még mindig a Fed idei évre vonatkozó 4,7 százalékos előrejelzése felett van. A bérdinamika a bázishatások kifutása miatt 2,5 százalékra csökkenhet vissza az OTP elemzője szerint.
Bár az év első felében elmaradt a várakozásoktól az amerikai növekedés, és az infláció is még a Fed 2 százalékos célja alatt van, de a feszessége és a bázishatások kifutása miatt akár a vártnál hamarabb is 2 százalék fölé szökhet az infláció. Emiatt az elmúlt hetekben több Fed-döntéshozó is azt nyilatkozta, hogy az amerikai gazdaság megérett a kamatemelésre – hangsúlyozza az elemző. Hozzáteszi: továbbra is úgy vélik, hogy szeptemberben, a választási kampány hajrájában a Fed nem fog kamatot emelni, így a Fed-kormányzótagok nyilatkozatai után a várakozásokkal megegyező, vagy annál jobb adat érdemben emelné egy decemberi kamatemelés esélyét. Ekkor a dollár erősödésére, valamint a kamatvárakozások emelkedésére számíthatunk – emeli ki.
