Alig csökken az idén az államadósság
Váratlanul látványos a magyar gazdaság lefékeződése – írja prognózisában a GKI Gazdaságkutató –, aminek az oka szerintük a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása. A tavalyi 2,9 százaléknál érzékelhetően lassabb idei növekedés előre látható volt az EU-támogatások apadása miatt, ám az intézmény szerint emellett egyes ipari területeken értékesítési problémák is jelentkeztek. Bár a Brexit eddig nem gyakorolt nagy hatást az európai gazdasági várakozásokra, úgy vélik, valószínűtlen 2 százaléknál gyorsabb növekedési ütem.
A második negyedévi folyamatokról eddig rendelkezésre álló adatok – így az építőipar folyamatos, öt hónap átlagában 28 százalékos zuhanása – alátámasztani látszanak a kutatóintézet szerint a beruházások első negyedévihez hasonló, 8 százalék körüli idei visszaesését. Ugyanakkor a gyors keresetemelkedés hatására a kiskereskedelmi forgalom is dinamikusan bővül. A bruttó keresetek az idei első öt hónapban 6 százalékkal, a reálkeresetek 7,5 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül több mint 8 százalékkal) emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom pedig 5 százalékkal nőtt. Az első fél évben az árszínvonal gyakorlatilag nem változott, így éves átlagban a cég szerint 0,5 százalék körüli áremelkedés valószínű. Mindez az első negyedévi 4 százalékos fogyasztásbővülés gyorsulását is elképzelhetővé teszi – véli a GKI.
Az ipari termelés ugyan áprilisban öthavi visszaesés után nőtt az előző hónaphoz viszonyítva, májusban azonban újabb csökkenés következett. Éves összevetésben az első öt hónapban 3 százalékos volt az ipari növekedés, az év egészében az intézet 3,5 százalékos dinamikát vár. A gyorsabb fejlődést főleg a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya akadályozza véleményük szerint. Idén a prognózis alapján az export volumenének dinamikája még érezhető gyorsulása esetén is aligha haladja meg az importét, a cserearányok javulása révén azonban a külkereskedelmi aktívum nőni fog.
A GKI leszögezi: az elmúlt hónapokban a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött – megemlítik, hogy az államháztartási hiány jövőre a GDP 2,4 százaléka lesz a tervek szerint, holott a tavalyi konvergenciaprogramban még 1,7 százalék szerepelt. Ezenkívül felhozzák, hogy az idei büdzsét is módosította a kabinet, mintegy 500 milliárdos pluszkiadást jóváhagyva az év eleji kedvező adatok alapján, miközben őszre egy új élénkítő csomagot is kilátásba helyeztek. A GKI ez alapján az államadósság szimbolikus csökkentését várja csupán, úgy gondolják: a tavalyi 75,3 százalékról 75 százalékra mérséklődhet az GDP-arányos állomány (miközben a konvergenciaprogram 2016 végére 74,5 százalékot tartalmazott).
