Elszaladhat az orosz hiány

Jelentős lyuk maradhat az orosz költségvetésben, miután elhalasztják a Basnyefty olajipari vállalat privatizációját: az ország közepes olajcégei közé tartozó vállalat 50,8 százalékát a kormány 306 milliárd rubelre értékelte (4,8 milliárd dollár), az eladást idén őszre tervezték. A halasztásról Dmitrij Medvegyev miniszterelnök döntött – közölte a kormányfő szóvivője, hozzátéve, hogy ezt Vlagyimir Putyin államfő is jóváhagyta. A lépést hivatalosan nem indokolták, egyes elemzők azonban részben azzal magyarázták, hogy az olajárak ismét lefelé fordultak, részben pedig azzal, hogy a kormány még idén sort akar keríteni a legnagyobb kitermelő, a Rosznyefty 20 százalékának az értékesítésére, amitől több bevételt remél.

Az ügylet leállításában az is közrejátszhatott, hogy a Rosznyefty – amelynek vezetőjét, Igor Szecsint Putyin közeli szövetségesének tartják – maga is be akart szállni a Basnyeftybe, amit viszont néhányan rossz szemmel néztek a Reuters szerint, hiszen így két állami vállalat között játszódott volna le a „privatizáció” (a Basnyeftyben csak 2014 óta van állami többség, miután lefoglalták a pénzmosással vádolt Vlagyimir Jevtusenkov vagyonát). A legnagyobb, magánkézben levő olajcég, a Lukoil is jelezte érdeklődését, bár ennek vezére, a leggazdagabb oroszok közé tartozó Vagit Alekperov túlértékeltnek nevezte a mintegy napi 425 ezer hordót kitermelő Basnyeftyet (utóbbi árfolyama idén több mint 50 százalékkal erősödött a privatizáció hírére).

Az orosz RBC hírportál szerint idén már nem nyúlnak a Basnyetfyhez, arról viszont egyelőre nincs szó, hogy a privatizáció teljesen leállna. A következő célpont a Szovcomflot hajózási társaság lehet, ennek részleges értékesítését hamarosan bejelenthetik. Azt nem tudni, hogy ettől vagy a Rosznyefty-pakett esetleges eladásától mekkora bevételt várnak, de az biztos, hogy a büdzsé hiánya gyorsan dagad. Július végén a deficit a pénzügyminisztérium adatai szerint már elérte a másfél ezermilliárd rubelt (23,7 milliárd dollár), ez 6 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbit, és a GDP mintegy 3,3 százalékának felelt meg. (Tavaly év végén 2,6 százalékos volt a deficit, az előző két évben viszont csak 0,5 százalék.) A 40 dollár körüli szinten rekedt olajárak mellett Oroszországnak nincs más esélye, mint hogy „kinövekedje” a deficitet – mondta egy moszkvai elemző a Bloombergnek. A csaknem két éve tartó recesszió azonban még csak most kezd enyhülni: a második negyedévben éves összehasonlításban még 0,6 százalékkal csökkent a GDP, de ez már biztatóbb az előző három hónap 1,2 százalékos mínuszánál.

A 2017-es költségvetést 3,2 százalékos hiánnyal tervezi a pénzügyminisztérium, utána viszont évente egy százalékponttal faragnák le, így 2020-ban egyensúlyba lenne a büdzsé. Ehhez az is kell, hogy jövőre nominálértéken befagyasszák a kiadásokat, amellett, hogy felélik a korábban félretett olajbevételek tekintélyes részét: a most mintegy 38 milliárd dolláros állami tartalékalapot a kormány tervei szerint teljesen kiürítik, de megcsapolják a hosszabb távra szóló, a szociális és nyugdíjkiadások fedezésére hivatott országos jóléti alapot is.