Gyorsulhatott a magyar gazdaság növekedése a második negyedévben – prognosztizálják a Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok (a KSH pénteken közli az előzetes adatot). Április és június között 2,1 százalékkal bővülhetett a gazdaság a lapunknak nyilatkozó tíz közgazdász prognózisából számított medián szerint az első negyedévben elért, kiábrándítóan gyenge 0,9 százalék után. Akkor még a szökőnaphatás is segített: ezt kiszűrve csak 0,6 százalék volt a GDP-növekedés január és március között.
Elemzők szerint az ipar tavasszal már nem húzta vissza a gazdaságot, miközben a szolgáltatások dinamikusan bővülhettek, amit a lakossági fogyasztás élénkülése okozhatott. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza egészen múlt péntekig biztos volt abban, hogy két százalék fölötti negyedéves GDP-adatot láthatunk, most azonban már nem annyira optimista. „Bár az áprilisi és a májusi ipari termelés erős volt, a júniusi leállás okozhat némi problémát” – mondta a közgazdász. A külkereskedelem közben jól teljesített, ipari növekedés nélkül azonban az felfutása csak készletekből valósulhat meg – hangsúlyozta Virovácz. Ha pedig csökkennek a készletek, az lefelé húzza a GDP-t is.
Nem indultak be az EU-projektek
Az első negyedéves negatív meglepetést az EU-projektek leállása okozta, valamint az, hogy az egyik autógyárnál termelésleállás lehetett – mutatott rá Eppich Győző. Az OTP Bank közgazdásza szerint az ipar azóta magára talált, amit az erős áprilisi növekedés is mutatott. A lakossági fogyasztás húzhatta a gazdaságot a második negyedévben, ám az uniós projektek még nem indultak be, ami visszahúzza a beruházásokat. „A magánszektor beruházásai is csak később fognak beindulni, hiába ugrott meg a lakásépítési engedélyek száma, ez csak a következő negyedévekben segítheti a növekedést” – hangsúlyozta. A nettó export, amely az első negyedévben visszahúzta a GDP-t, most már hozzájárulhatott a növekedéshez.Felhasználási oldalról a Raiffeisen Bank szakértői szerint a fogyasztás lehetett a húzóerő. Kiemelték, hogy a kiskereskedelem forgalma már 36 hónapja bővül, ami főként a javuló foglalkoztatás és az alacsony kedvező hatásával magyarázható. Az ING elemzője szerint is a fogyasztás húzhatta a GDP-t, de a nettó export is segíthetett. Ugyanakkor mindkettő importot igényel, az pedig továbbra is lanyha – mutatott rá Virovácz, aki szerint ebből az következik, hogy a főképp szintén importigényes beruházások gyengék lehettek. Ez nem csoda: a legtöbb elemző szerint idén visszaesnek a beruházások, miután az európai uniós források hiányoznak az elmúlt két év dinamikus lehívása után. Az idei év elejétől ugyanis már nem lehet lehívni a 2007–13-as uniós költségvetési ciklusból, a 2014–20-asból pedig még csak csordogálnak a pénzek.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza hangsúlyozta azt is, hogy a GDP-növekedést az építőipar is lefelé húzhatta. Az áprilisi 30 százalékos hanyatlás után májusban 26 százalékkal zuhant az építőipar, ami hasonlóan rossz teljesítmény, mint az első negyedévben. Móró Tamás, a Concorde közgazdásza ehhez azt tette hozzá, hogy a mezőgazdaság növelhette a GDP-t, mert hiába vannak alacsonyan az árak, a volumen bővülhetett. A kis súlyú ágazat teljesítménye azonban mindig bizonytalan.
Óvatosságra inthet az is, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium is csupán 1,5-2 százalékos GDP-növekedésre számít az időszakban. A Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó is lassabb dinamizálódásról tanúskodik, mint ahogy a banki elemzők és gazdaságkutatók várják: a konjunktúraindex alapján a csalódást keltő első negyedév után lassabban indultak be a növekedés motorjai, és csak júliusban érte el a két százalékot az éves ütem.
Az év második fele jobban alakulhat. Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója úgy véli, a második fél évben 2–2,5 százalék között lehet a GDP-növekedés üteme, amit a dinamikus fogyasztásbővülés mellett az ipar jobb teljesítménye, valamint az építőipar visszaesésének mérséklődése segít majd. „Ezt főként az EU-pénzek lehívásának felgyorsulása segíti majd, hiszen hiába indulnak be a lakásépítések, az a teljes építőipar mindössze 7-8 százaléka” – hangsúlyozta Petz, aki szerint ezért hiába lesz lakáspiaci boom, a növekedés az EU-forrásoktól függ.
