Ömlenek a bevételek

Újabb rekord dőlt meg: öt éve nem állt olyan jól az államháztartás központi alrendszere a hetedik hónap végén, mint most. A Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentése szerint a hónap végéig 464,8 milliárd forintos hiányt halmozott fel az államháztartás, ami az egész éves tervnek a 61 százaléka. Júliusban 62,7 milliárd forint volt a hiány, ami az előző három év deficitjének az átlaga (73 milliárd) körül van.

Az eredmény ugyanakkor csalóka, hiszen leginkább az első öt hónap kedvező számai látszanak meg igazán. Májusig csaknem hiánymentesen működött a büdzsé, két egyszeri tényező miatt. Az egyik a General Electric (GE) rendkívüli adóbefizetése: a vállalat két év alatt közel 500 milliárd forintot utal át az államnak társasági adóként, ebből az idén várhatóan 250 milliárdot. Leginkább ez magyarázza a közel 130 milliárdos többletet az adónemnél az első fél évben.

A kedvező hiányszám másik oka már kevésbé pozitív: az uniós ciklusváltás miatt az első fél évben szinte leálltak a kiutalások, az előző évi ezermilliárd forint helyett kevesebb mint 500 milliárdot költöttek EU-finanszírozással a büdzsén keresztül, ami a kiadási megtakarítások nagy részét magyarázza. A rossz hír, hogy ez a gazdasági növekedést is visszafogta. Ugyanakkor a kiutalások júniusban már elkezdtek felpörögni, az egész féléves kiadás közel 40 százalékát a hatodik hónapban könyvelték le ezen a soron. Emiatt ugyan az első féléves hiány még rekordalacsony volt, ám júniusban már meglátszott az eredményeken a növekedést ösztönző kormányzati erőfeszítés: a hatodik hónapban jött össze a féléves hiány 96 százaléka. Ennek azonban nemcsak a növekvő unióhoz kötött kiadások, hanem a megszaporodó egyéb kormányzati költések is az alapját jelentették: a tárcák 40 milliárddal többet költöttek júniusban az egy évvel korábbinál szakmai programjaikra.

Ez vélhetően folytatódott a hetedik hónapban is, bár nem tudni, milyen intenzitással. Azt, hogy júliusban miként alakultak a bevételek és a kiadások, csak néhány héttel később tudjuk meg, ám a hetedik havi hiány azt sejteti: lassan visszaáll a normál gazdálkodási rend, vagyis sikerült megtalálni a helyét a GE extra befizetéseinek is.

A júliusi hiány alakulását – a részletek közlése nélkül – a tárca szokásosan optimista közleménye nem is magyarázza, a minisztérium az első hét hónap teljesítményéről sokkal szívesebben beszél. Szerintük az államháztartás továbbra is stabil. Az NGM „a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezetével”, az uniós programok mellett a kétségtelenül alacsonyabb adósságszolgálati kiadásokkal magyarázza a kedvezőbb egyenleget, valamint „a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételeket” sorolja okként. E mögé az alacsony munkanélküliségi rátát, a reálbérek és a fogyasztás növekedését sorolja fel: kétségtelen tény, hogy az áfacsökkentések és az szja-mérséklése ellenére ezeken a sorokon emelkedtek a bevételek.

A közlemény azzal zárul, hogy a 2 százalékos hiánycél teljesíthető. Ez annak is köszönhető, hogy a GE befizetései az uniós elszámolásban is idei bevételnek számolhatóak el (legalábbis a magyar statisztikusok szerint). Miután a cég adóhitelt vesz igénybe, és az bizonyos idei teljesítmények (beruházás, munkaerő-felvétel) alapján határozza meg, mennyit kell leszurkolni, ezért már ehhez az évhez köthető bevételként, erre az évre számolható el. Ez a kis csalafintaság teszi lehetővé, hogy a pénzt el tudja költeni idén és jövőre a kabinet.