Vágást hoz a szupercsütörtök

Biztosra veszi a piac, illetve az elemzői kar, hogy a Bank of England (BoE) monetáris döntéshozói kamatot vágnak holnapi ülésükön: a font egynapos swapindexe (OIS) alapján 98 százalék a valószínűsége annak, hogy 25 bázisponttal 0,25 százalékra, rekordmélységbe csökkentik az irányadó kamatot. Ezzel 2009 márciusa, vagyis a legsötétebb válságidőszak óta először nyúlhat a BoE az alapkamathoz – igaz, néhány hónapja még azt próbálták kiolvasni az elemzők Mark Carney kormányzó szavaiból, hogy mikor kezdődhet meg az emelés, de a Brexit mindent megváltoztatott. Az uniós kilépésről döntő referendum utáni első ülésen, július 14-én – némi meglepetésre – kivárt a jegybank, de utána jelezte, hogy a monetáris testület számos tagja lazítást vár augusztusra. Az azóta érkező gazdasági mutatók csak ezt a szándékot erősíthették: már az előzetes beszerzésimenedzser-indexek (PMI) is a gazdaság 2009 óta nem látott zsugorodására utaltak, és ezt erősítette meg a most hétfőn közzétett végleges feldolgozóipari PMI is. A fogyasztói bizalmi index 26 éve a legnagyobb mértékben esett vissza júliusban, és bár a BoE első helyi felmérései inkább kivárást jeleztek vállalati körökben, mostanra egyes cégek elkezdték jelezni leépítési szándékukat.

A kamatvágás mellett azt sem zárják ki elemzők, hogy a BoE megemeli mennyiségi lazítási programjának most 375 milliárd fontos keretét, emellett növeli a banki hitelprogram finanszírozását is. A továbbiakban 2017 elejére újabb 10 bázispontos kamatcsökkentést áraz a piac, zéró kamatra azonban egy­előre senki se számít, már csak azért sem, mert Carney már jelezte, hogy ez nincs napirenden.

A mostani BoE-ülést azért is nagy érdeklődés előzi meg, mert „szupercsütörtök” lesz, azaz a monetáris döntések mellett a jegybank közzéteszi az előző ülés jegyzőkönyvét, valamint a negyedéves inflációs jelentést is. Utóbbiból nyilván azt is megpróbálják majd kiolvasni az elemzők, hogy a BoE vezetése mennyire akar beszállni a Brexit miatt szükségessé váló gazdasági mentőakciókba addig is, amíg az új kormány eldönti, mit lép – Philip Hammond pénzügyminiszter eddigi jelzései alapján ez csak a költségvetés féléves értékelésekor, novemberben derül majd ki.

Elemzői várakozások szerint a friss prognózisban a BoE a korábbinál gyengébb növekedést jelez majd 2017-re – nem zárva ki egy technikai recessziót sem –, az inflációs előrejelzést viszont megemeli, már csak a font esése miatt is.