Alacsony az infláció a valutaövezetben

Elmaradt az elemzői várakozástól az eurózóna inflációs üteme augusztusban, s júliusban sem változott a munkanélküliségi ráta, maradt 10,1 százalékos a valutaövezetben – így megint az Európai Központi Bankra (EKB) terelődik a figyelem. A kérdés az, vajon mit tud még elővenni az eszköztárából, hogy az éppen nulla feletti árindexet a kétszázalékos célhoz közelítse. Nincs könnyű dolga, mert a mennyiségi lazítási és a hosszabb távú hitelezési program, valamint a negatív betéti kamat egyelőre nem hat. A szakértők 0,3 százalékra becsülték az augusztusi inflációs ütemet, de az Eurostat előzetes közlése szerint a fogyasztói árak valószínűleg csak 0,2 százalékkal emelkedtek. Ez nem meglepő annak fényében, hogy kedden kiderült: a német inflációs iram is 0,4-ről 0,3 százalékra lassult júliusról augusztusra. Az eurózónában az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció ráadásul az előző havi 0,9-ről 0,8 százalékra esett vissza. A teljes mutatót most is az energiaárak húzták le, igaz, nem olyan mértékben, mint egy hónappal korábban.

A jegybanki ösztönzés ellenére a foglalkoztatási helyzet sem javult látványosan: egy évvel korábban 10,8 százalékos arányt tapasztalt az unió statisztikai hivatala. A jelenlegi 10,1 százalékos ráta magas ugyan, de 2011 júliusa óta a legalacsonyabb. Az EU huszonnyolc tagállamában 9,4 százalékról 8,6 százalékra apadt egy év alatt a munkanélküliség. A valutaövezetben a huszonöt év alatti fiatalok 21,1 százaléka nem talál munkát, s tizenkét hónap alatt ez a mutató mindössze egy százalékponttal csökkent. Az EU-ban is magas, 18,8 százalékos ez az arány, de egy éve még 20,2 százalék volt. A legalacsonyabb, négy-öt százalékos a munkanélküliség Máltán, Csehországban, Németországban, Nagy-Britanniában és Magyarországon. Igaz, ha nem lenne közfoglalkoztatás, akkor nálunk kétszer ekkora lenne a munkanélküliség. A legmagasabb, húsz százalék feletti rátát Görögországban mérték.

Az EKB a jövő heti ülésén hozza nyilvánosságra új prognózisát. A júniusi előrejelzésben az szerepelt, hogy az infláció üteme még 2018-ban is csak 1,6 százalékos lesz, azaz a cél alatt reked. Elemzők úgy gondolják, hogy a központi bank megint lépéskényszerbe kerül. Mint Julien Lafargue, a J. P. Morgan Private Bank alelnöke kifejtette a Financial Timesnak, hogy Mario Draghi jegybankelnök most a szóbeli intervenció fegyverét veti be, s alighanem előrevetíti, hogy az eszközvásárlási programot legalább egy fél évvel meghosszabbítják. Egyes piaci szakértők úgy vélik, hogy az infláció üteme gyorsulni fog, ahogy az energiaárakból eltűnik a bázishatás. Azonnali cselekvést sem zár ki azonban az EKB részéről Stephen Brown, a Capital Economics elemzője, mert szerinte az inflációs és foglalkoztatási adatok arra utalnak, sok még a kihasználatlan kapacitás a gazdaságban. A munkanélküliség miatt a bérek sem fognak emelkedni, s az üzleti bizalmi indexek romlása már jelzi, hogy a gazdasági növekedés üteme lassulni fog. Michael Spies, a Citigroup frankfurti stratégája azt várja, hogy az EKB bővíti és időben kitolja az eszközvásárlási programot. A Bloomberg emlékeztet rá, hogy megfontolás tárgya lehet a negatív betéti kamat további csökkentése vagy új hitelprogram meghirdetése a kereskedelmi bankok számára, azzal a feltétellel, hogy a pénz a reálgazdaságba kerüljön.