Baj lehet az EU-források kifizetése miatt

Akár 0,2 százalékkal is kisebb lehet a gazdasági növekedés, ha az uniós forráskifizetés alakulása és szerkezeti eloszlása miatt a beruházások alacsonyabb szinten alakulnak – ez a pesszimista verzió a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi inflációs jelentésében. A jegybanki elemzők változatlanul azzal kalkulálnak, hogy a vállalati beruházásokat az év második felétől a lehívható uniós források támogatják, ám a várakozásoknál gyengébb teljesítményt hozhat, ha azok a „nagy­arányú előlegek” ellenére nem kezdődnek el még idén. További kockázat lehet az allokáció: ha a vállalati szektor a vártnál kisebb arányban részesül a forrásokból, akkor elmaradnak a kapacitásbővítő és a hatékonyságjavító beruházások. Emiatt lassúbb lesz a foglalkoztatás bővülése, és ez visszafogja a fogyasztás növekedését – vezeti le az MNB.

Ezek az aggályok nem légből kapottak, ráadásul egyelőre nagyarányú előlegek kifizetéséről sincs szó a 2014–2020-as ciklusban. Az összes, kifizetett előleg 384,4 milliárd forint – válaszolta a Miniszterelnökség a Világgazdaság kérdésére. A már elvégzett, számlákkal igazolt munkák kifizetése pedig mintegy 46 milliárd forintnál tartott hétfőn. Ami az unióból érkező pénzeket illeti, a bizottság korábban, még az operatív programok elfogadását követően 321 milliárd forint előleget utalt át.
(A programok elindításához minden tagállam kap egy meghatározott összeget, ez független a támogatáselőleg mértékétől.)

Utóbbi, technikai tételen kívül az Európai Bizottság még nem utalt pénzt Magyarországnak a 2014–2020-as ciklusra – derült ki a Miniszterelnökség összegzéséből. Az uniós támogatású projektek forrásfelhasználását követő miniszterelnökségi honlapon tegnap délben már 629 milliárd összes kifizetés szerepelt az operatív programokra. Ez azonban a magyar intézményrendszer által kifizetett összegeket mutatja, nem a Brüsszelből lehívott forrásokat – tette hozzá a Miniszterelnökség. A bizottság – az előlegen kívül – utófinanszírozással fizet, vagyis a már kifizetett számlák kerülnek költségnyilatkozatba, és ezt nyújtja be Magyarország időközi kifizetési igényként. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan Magyarország még nem nyújtott be ilyet (kivéve egy 3 milliárdos tételt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretéből), így a már említett általános előlegen kívül még nem is utalt semmit a brüsszeli bizottság – közölte a Miniszterelnökség.