Csak évtizedek múlva jöhet a magyar euró
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Akkor lehetséges Magyarország és az eurózóna számára is a csatlakozás, ha hazánk egy főre jutó bruttó hazai terméke eléri az eurózóna tagállamai átlagának 100 százalékát, az államadósság szintje pedig 50 százalék alá csökken – közölte Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beszámolója szerint egy konferencián. A jegybank honlapján tegnap megjelent írás szerint egy keddi eseményen arról beszélyt, hogy a forint közelmúltja sikertörténet, hiszen a nemzeti valuta sok megrázkódtatás között is stabil maradt. Az esemény a forint 70 éves évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat része volt, ahol Matolcsy felidézte: az uniós csatlakozás óta kérdés, mikor csatlakozunk az eurózónához. A nyilvánosan nem igazán hirdetett rendezvényen arról beszélt, hogy szerinte „nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét” csak akkor érdemes feladni, ha már elég erősek vagyunk. Ezért kötötte a reálgazdaság felzárkózásához és az államadósság szintjéhez a csatlakozás időpontját.
Mindez a távoli jövőbe helyezné az euró bevezetését. Az államadósság tavaly a GDP 75,3 százalékát tette ki. A jegybank 2012-ben (még a 80 százalékos szint közelében járva) 15 évre tette, amíg a 60 százalékos szintet eléri az ország. Az ütem gyorsulására ugyan van némi esély, de az ehhez szükséges politikai elkötelezettség egyelőre hiányzik. Esélyt erre a nullaszázalékos államháztartási hiány jelentene (amit azonban elvetett a politika), bár a Költségvetési Tanács számítása szerint ekkor is – 2,7 százalékos növekedéssel számolva – 2027-ig tartana a 60 százalék elérése. További öt-tíz év lehetne az 50 százalék.
Még nehezebb az unió és az eurózóna átlagos fejlettségi szintjének elérése: Magyarország nagyon lassan zárkózik csak fel. Jelenleg az egy főre jutó GDP-ben az uniós átlag 68 százalékát érjük el. Az arány 1995-ben még 51 százalék volt, ám a felzárkózás az elmúlt évtizedben lelassult, az utóbbi öt évben pedig csigatempóra kapcsolt: alig 3 százalékpontot jöttünk fel 2011 és 2015 között. Miután az eurózóna átlaga az uniósnál is magasabb, ha a gyorsabb utolérési tempóval is számolunk (vagyis iszonyatos ugrással tíz év alatt 10 százalékpont lesz a javulás), akkor is legalább negyven évbe telik a Matolcsy kívánta átlag elérése. Az uniós felzárkózásban egy dolog segíthet: a britek kilépése, és Törökország csatlakozása, hiszen az Egyesült Királyságban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 109 százaléka, míg Törökország 53 százaléknál tart. Igaz, a törökök felvételének ma elég kicsi a valószínűsége, és egyik lépés se befolyásolja az eurózóna egy főre jutó GDP-jét.
Magyarország az euró bevezetésének minden feltételét teljesíti: az államadósság szintje ugyan nincs 60 százalék alatt, de folyamatosan csökken (és még az egyhuszados szabályt is hozhatja az ország, ami évi 1 százalékpontos mérséklést jelent). Az államháztartási hiány esetében nem kérdés a 3 százalék tartása, a forint bőven megvan a 30 százalékos ingadozási sávban (itt csak az hiányzik, hogy az ország nem lépett be az euró előszobájának nevezett, ERM–II. rendszerbe, ahol ezt igazoltan is hozni kell). Mára az inflációs és a kamatfeltétel is teljesül, mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy korábbi interjújában közölte, az EKB stabilitási jelentése szerint is a 0,4 százalékos inflációs és a 3,4 százalékos hosszú kamatszint is a referenciaértékek (0,7 és 4 százalék) alatt volt.
Varga egyébként a két hónapja adott interjúban az évtized végére tette a csatlakozás várható időpontját, hangsúlyozva, hogy ehhez szükség van a termelékenység javulására és arra is, hogy közelebb kerüljön az ország az uniós fejlettségi szinthez. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a csatlakozáshoz stabilabb euró kell, és utalt arra is, hogy a bevezetés nem független a cseh és a lengyel döntéstől sem. Hangsúlyozta: folyamatosan egyeztet erről a két országbeli kollégáival, hiszen „hasonlóan hozzánk, ők is minden feltételt teljesítenek az ERM–II. rendszerbe való belépés kivételével”.
