Radikális kamatemeléssel próbálja újból megtámogatni az azerbajdzsáni fizetőeszköz árfolyamát az ország központi bankja: holnaptól 15 százalék lesz az alapkamat az eddigi 9,5 százalék helyett. A jegybank február óta folyamatosan viszi feljebb az akkor még 3 százalékon álló alapkamatot, de a jelek szerint ez nem adott kellő támogatást a manat árfolyamának, amely az elmúlt három hónapban 9 százalékkal gyengült a dollárral szemben (a múlt pénteken bejelentett emelés előtt 1,7 körül volt a manat/dollár).
A jegybank július közepe óta a múlt héten interveniált először – a Reuters értesülése szerint 100 millió dollárt adott el –, emellett azt is jelezte, hogy folytatják a devizaaukciókat, az állami SOFAZ vagyonalap forrásainak igénybevételével. A hetente kétszer megtartott aukciókon alkalmanként maximum 50 millió dollárt lehet megszerezni, miközben ennek nagyjából a tízszeresére van igény. A SOFAZ-ból kikerülő pénzek zöme a feketepiacon végzi – írta a térségre szakosodott IntelliNews hírportál –, miután az év elején a kormány bezáratta a nem banki hátterű pénzváltókat. Az utóbbi időben több azerbajdzsáni bank is korlátozta a valutaeladásokat, bár a múlt héten már több helyen is ezer dollárra emelték a felső határt az addigi százról.
A manat zuhanását az egész gazdaság megérezte, de különösen sokat szenvedett a bank- és az ingatlanszektor: idén eddig tíz bank zárt be azt követően, hogy tavaly az ország legnagyobb hitelezője, az IBA csak állami mentőakció segítségével tudott talpon maradni. Áprilisban betiltották a devizahitelezést, mert már nagyon sokan fizetésképtelennek bizonyultak. Ebben a szegmensben a nem teljesítő hitelek aránya a 40 százalékhoz is közelíthet – mondták bakui források az IntelliNewsnak –, jóllehet hivatalosan csak nyolc százalékot ismernek el. A jelzálog-hitelezés leállása miatt 30 százalékkal estek idén az ingatlanárak.
Feszültség a népszavazás előtt
Az azeri hatóságoknak most azért is kezdeniük kell valamit a manat értékvesztésével, mert két hét múlva népszavazást tartanak Ilham Alijev elnök jogkörének kiterjesztéséről. Megfigyelők szerint ezzel lehetővé tennék, hogy az 54 éves elnököt egyszer majd most 18 éves fia válthassa a hatalomban. Annak idején, 2003-ban Ilham Alijev is apja ajánlására lett pártja elnökjelöltje – Hejdar Alijev pedig még a Szovjetunió idején volt Azerbajdzsán első embere a kommunista párt, illetve a helyi KGB vezetőjeként. Az országban komolyan korlátozzák az ellenzéket, de most vasárnap így is többezres tüntetés volt Bakuban a népszavazás ellen.
