Elmaradásban a G20

Nem érik el a G20 országai a két évvel ezelőtti brisbane-i csúcson kitűzött növekedési célt – állapította meg a húszak idei állam- és kormányfői szintű találkozója elé időzített értékelésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A kínai Hangcsouban vasárnap kezdődő kétnapos csúcson megvitatandó jelentés szerint a G20 összesített GDP-jéhez 2018-ra csak közel

1 százalékkal járulnak majd hozzá a 2014-ben vállalt és 2015-ben az antalyai csúcson kiegészített reformintézkedések, amelyeket eddig csak részben ültettek át a gyakorlatba. De még ha minden kötelezettségvállalásnak eleget tennének, az is csak mintegy másfél százalékkal dobná meg a kollektív GDP-t a jelzett határidőre, holott Brisbane-ben 2–5 százalékot céloztak meg – állapította meg az IMF a saját, illetve a Világbank és az OECD értékelései alapján. (A 2018-ig várható többlet 60 százalékát a G20-hoz tartozó feltörekvők állítanák elő, amelyekre a csoport aggregált GDP-jének mintegy a fele jut.)

A pesszimista várakozást háttérelemzéssel is alátámasztja a washingtoni szervezet. A globális növekedési kilátások nyomottak maradnak. A legutóbbi adatok a visszafogott aktivitásról, a külkereskedelem bővülésének lassulásáról, nagyon alacsony inflációról tanúskodnak, ez pedig nagyon mérsékelt globális növekedést vetít előre az idei évre. A beruházások alakulása továbbra is csalódást kelt, dacára a rekordmélységben levő kamatoknak, amiért számos országban a magas vállalati adósságok, illetve a pénzügyi szektor gyengeségei is felelősek. A gyenge beruházások viszont még jobban aláássák a potenciális növekedést, ami pedig már most is alacsony, részben a termelékenységi trendek, részben demográfiai tényezők miatt.

Ha ez nem lenne elég: a lefékeződés az egyenlőtlenség növekedésével jár együtt, ami fokozza a politikai kihívásokat. A jövedelmek emelkedése nemcsak hogy szerény volt, hanem sok országban teljesen elkerülte az alacsony keresetűeket, fokozva a globalizáció miatti félelmeiket, rontva a reformhangulatot. A kockázatok pedig továbbra is lefelé mutatnak – emeli ki az értékelés, amely az „infláció–kamatszint–beruházások” ördögi körével kapcsolatos általános aggodalmak mellett két konkrét veszélyt emelt ki. A kínai gazdaság amúgy üdvös átállása kiegyensúlyozottabb növekedési pályára nehézségekbe ütközhet, illetve jelentős befolyással lehet más országokra a kereskedelmi és nyersanyagpiaci hatások révén. A másik kiemelt probléma a Brexit: jóllehet az IMF leszögezte, hogy a pénzpiacok nagyjából kiheverték az első megrázkódtatásokat a brit uniós kilépésről szóló referendum után, az abból következő geopolitikai kockázatok, illetve bizonytalanságok szerinte továbbra is fenyegetik a kilátásokat, mindenekelőtt Európában.

A G20 országainak most minimum arra kellene törekedniük, hogy a már bejelentett reformintézkedéseket minél előbb megvalósítsák – hangsúlyozta az értékelés –, de sok esetben újabb erőfeszítésekre is szükség volna. Az persze országonként változó, hogy mi a legsürgősebb: van, ahol a munkaerőpiaci reformokat kellene felgyorsítani, és van, ahol például a piacra lépést kellene megkönnyíteni egyes szektorokban.

Politikai problémák

A gazdaságiak mellett továbbra is nagy szerepet játszanak a politikai kockázatok – mutatott rá az IMF értékelése –, beleértve a terrorcselekményeket, a járványos betegségeket, a klímasokkokat, például a szárazságot. A menekültkérdéssel kapcsolatban kiemelték: bár a múltbeli tapasztalatok szerint a migráció hosszabb távon jó hatással van a fogadó országokra, ugyanakkor szociális feszültségeket és negatív politikai reakciókat is kiválthat. A nagyarányú menekültáradat nemcsak ezeket a feszültségeket vonja maga után, hanem a traumatizált népesség felszívásának nehézségeit is.