Trendforduló előtt az infláció

Hajszálnyival, de a nyár utolsó hónapjában is olcsóbb volt az élet, mint egy éve, jóllehet a szakértők már arra számítottak, hogy megindul a fogyasztói árak emelkedése. Az augusztusi 0,1 százalékos áresés ugyan már kisebb, mint a júliusi 0,3 százalékos, de minden bizonnyal az utolsó hónap volt, amikor negatív árindexet mért a KSH.

A fogyasztói árak mérsékelt csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy a globálisan alacsony olajárak hatására a benzinért most is sokkal kevesebbet kell fizetni, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagárak több mint 11 százalékos esését ellensúlyozta, hogy a cigaretta, az élelmiszerek, a ruhák, valamint a szolgáltatások is drágultak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kalkulációja szerint a benzinár csökkenése önmagában 0,9 százalékponttal húzta lefelé a teljes fogyasztói árindexet, vagyis ha nem zuhantak volna össze a globális olajárak – hanem stagnáltak volna éves alapon –, akkor 1 százalék körüli infláció biztosan lenne Magyarországon. „Az alacsonyabb fuvarozási költségek más termékek és szolgáltatások árát is befolyásolták, ezért az olajárcsökkenés tényleges hatása ennél nagyobb lehet” – írta az NGM.

A szolgáltatások 1 százalék feletti drágulása jelzi, hogy látható némi inflációs nyomás a gazdaságban, amit a háztartások válság óta nem látott fogyasztásbővülése, s a munkaerőhiány okozta erőteljes béremelési hullám váltott ki. A cégeknek egyre több ágazatban egyre magasabb fizetést kell adniuk a dolgozóknak, s ez a termékek és a szolgáltatások drágulásához is vezet.

Az inflációs folyamatokat jobban megragadó, így többek között az energiaárakat kiszűrő mutató nagyobb áremelkedést mutat. „A maginfláció továbbra sem tudott elmozdulni a három hónapja megfigyelt, 1,2 százalékos szintről, sőt lényegében már közel másfél éve az 1-1,5 százalékos sávban ragadt” – hangsúlyozta Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza az infláció jelentős megugrására számít a következő hónapokban, miután az alacsony bázis mellett a dohányáruk jövedéki adójának szeptemberi emelése is fokozza a pénzromlás ütemét. Így szeptemberre már 1 százalék közeli áremelkedést várnak az elemzők, később pedig tovább emeli az inflációt az üzemanyagok jövedéki adójának küszöbön álló növelése, így az idei év végére 1,5-2 százalékos árindexeket láthatunk. Ilyen magas inflációt utoljára 2013 nyarán tapasztalhattunk.

Az NGM kiemelte: a friss adatok fényében az infláció 2016 egészében kismértékben alacsonyabb lehet a konvergenciaprogramban szereplő 0,4 százaléknál. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza úgy véli, hogy jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfacsökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának újabb emelése. Számítása szerint 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.

Maradhat a kamat

A pénzromlás üteme tartósan elmaradhat a jegybank 3 százalékos céljától, ezért várhatóan hosszú ideig, egészen 2018 közepéig nem fogja megemelni a 0,9 százalékos alapkamatot. Habár néhány szakértő felvetette a csökkentés lehetőségét, ezzel minden bizonnyal nem fog élni a Magyar Nemzeti Bank. Inkább a nem hagyományos eszközökkel operálhat, vagyis a bankok kiszorítását folytatja a jegybank irányadó eszközéből, a 3 hónapos betétből.