Azért esett egyetlen év alatt hat helyet, történelmi mélypontra Magyarország versenyképessége a Világgazdasági Fórum (WEF) listáján, mert romlott az intézményrendszer hatékonysága és működése, kedvezőtlenebb a közoktatási, a felsőoktatási és az egészségügyi helyzet, de az innováció terén is egyre inkább lemaradunk. A 138 országból a 69. pozíció pedig nem elég ahhoz, hogy felzárkózzunk a fejlett nyugati államokhoz.
„Szerkezeti problémák vannak a magyar versenyképességgel, a legsúlyosabb gondok pedig az oktatás és az egészségügy színvonalával vannak” – mondta a Világgazdaságnak Vakhal Péter, a Kopint-Tárki kutatója. (A cég a WEF magyarországi együttműködő partnere.) A szakértő szerint Magyarországon nagyon magas a megelőzhető betegségekben elhunytak aránya. „Rengeteg embernek nem feltétlenül kellene meghalnia, de ha nem részesülnek megfelelő minőségű kezelésben, akkor ez elkerülhetetlen” – mutatott rá. A születéskor várható élettartamunk sem túl jó, de ha ezt kiigazítjuk az egészségben eltöltött évekkel, akkor még kedvezőtlenebb képet kapunk. Egy magyar csecsemő most 76 évre, öt évvel rövidebb életre számíthat, mint egy átlagos EU-s, és az utolsó tíz évüket a magyarok már nem is töltik egészségben. Vakhal Péter rámutatott: minden negyedik-ötödik férfi meghal azelőtt, hogy nyugdíjba menne. Az egészségügy és az alapoktatás terén a WEF rangsorában tavaly még a 72.-ek voltunk, idén azonban a 78. helyre csúsztunk vissza.
A másik komoly fejtörést az oktatási rendszer okozza. Magyarország évről évre rosszabbul teljesít a különböző nemzetközi felmérésekben az olvasási, számolási és a digitális készségekben egyaránt – hangsúlyozta a kutató. Vakhal Péter ennek kapcsán kiemelte: már eleve úgy mennek a diákok felsőoktatási vagy OKJ-s képzésre, hogy rosszabbak a kompetenciáik, mint a korábbi generációknak. A problémának a másik oldala pedig az oktatási intézményeknél van. „Az egyetemek finanszírozása rendkívül rossz és bizonytalan, az oktatók bére alacsony a versenyszférához képest, gyakorlatilag hiányoznak a 40-50 éves tanárok a felsőoktatásból, mert a tudományos fokozattal rendelkezők jórészt elmentek a vállalati szférába dolgozni” – mutatott rá Vakhal Péter. A WEF listájának „felsőoktatás és a képzés” pillérében Magyarország a 2015-ös 57. pozícióból a 72.-re esett. A nyugat-európai egyetemeken jórészt gyakorlatorientált képzések zajlanak, egészen kis területekre lehet szakosodni, Magyarországon azonban ez nincs így, ráadásul az egyetemek közötti átjárásra sincs lehetőség, vagyis a rendszer nem túl rugalmas. „A munkaalapú versenyképesség egyre inkább átalakul tudásalapúvá” – hangsúlyozta Vakhal Péter.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: azokban az országokban magasabb az egy főre jutó jövedelem, ahol nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya, ezen az úton kell haladnunk nekünk is. Kiemelte, fontos cél, hogy a világ száz legjobb egyeteme közé kerüljön be egy magyar is. Ez azonban nem lesz túl könnyű, ugyanis a statisztikai hivatal adatai szerint folyamatosan csökken a felsőoktatásban tanulmányokat folytatók aránya, a tavalyi 300 ezer alatti szám 17 éves mélypontot jelent.
Átláthatatlan döntéshozatal
A strukturális problémákon kívül – amelyek csak hosszú távon oldhatók meg – van egy súlyos, akár rövid távon kezelhető gond is, ez pedig a kormányzati döntéshozatal átláthatósága. Vakhal Péter, a Kopint-Tárki kutatója elmondta: a verseny tisztítása, a verseny erősítése a közbeszerzések piacán, a korrupció visszaszorítása s ezáltal a közbizalom erősítése egyszerűen a kormányzati döntéseken múlik. A WEF listáján az intézményrendszer pillérében Magyarország a tavalyi 97. helyről a 114.-re esett a vizsgált 138 ország közül. Ha továbbra is kiszámíthatatlan lesz a döntéshozatal, akkor nem várható javulás.
a tankötelezettséget emelje vissza 16 évről ismét 18-ra,
a felsőoktatásban tanulók létszámát nagymértékben növelje,
komplex betegségmegelőzési, szűrővizsgálati rendszert alakítson ki,
erősítse a kompetenciaalapú és digitális oktatást,
az alapoktatásban fordítsa vissza a verseny korlátozását a tankönyvek piacán,
folyamatosan közelítse az OECD-átlagra az egészségügyre és oktatásra fordított költségvetési kiadásokat. Cikksorozat indul a versenyképességért A Világgazdaság cikksorozatot indított, amelyben megvizsgáljuk Magyarország versenyképességének gyenge pontjait, és bemutatjuk, hogy miben teljesítünk jól világviszonylatban és régiós összevetésben. A következő hetekben péntekenként megjelenő cikkeinkben javaslatokat fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogy Magyarország milyen lépésekkel kerülhetne előrébb a versenyképességi ranglistán, s hogyan javulhatna a tőkevonzó képességünk. Mindezzel, reméljük, hozzájárulunk a versenyképesség javítására vonatkozó cél eléréséhez.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.