Agresszív kiszorítás Matolcsyéktól

A meghirdetettnél is kevesebb pénzt helyezhettek el a bankok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) havi aukcióján. Tegnap tartotta az MNB az első olyan tendert, amikor korlátozta a 3 hónapos betétjében parkoltatható pénz mennyiségét. A meghirdetett 150 milliárd helyett csak 100-at tehettek be a bankok, pedig a befogadottnál több mint háromszor több pénzt szerettek volna elhelyezni a 0,9 százalékos alapkamaton. A pénzintézeteknek azonban csalódniuk kellett, a pénznek más piacokon voltak kénytelenek helyet keresni. Ilyen az állampapírok piaca vagy a bankközi piac, ezeknek a kamatát pedig folyamatosan szorítja lefelé a növekvő kereslet.

Habár a keddi kamatdöntő ülést követő közleményből kiderült, hogy a jegybank nagyon agresszív nem konvencionális lépéseket hoz, mégis meglepő, hogy a meghirdetettnél 50 milliárddal kevesebb pénzt fogadott be az MNB. A monetáris tanács kedden tíz bázisponttal csökkentette az egynapos hitelkamatot, döntött arról, hogy decembertől felére vágja a 2 százalékos kötelező tartalékrátát, valamint jelezte: készek tovább lazítani, ha kell.

Az MNB mindenesetre elérte célját, megakadályozta a forint felértékelődését. Az elmúlt hetekben 305–308-as szintek között járt az euró-forint kurzus, a bejelentett újabb lazításokkal azonban újra a jegybanknak kényelmes 310-es kurzus környékén mozog az árfolyam. A Commerzbank úgy véli, hogy a jövő év elejére már ismét 310 forint felett lehet a kurzus az MNB enyhítéseinek hatására. A bank elemzői azzal számolnak, hogy jövőre újra csökkenteni fogják az alapkamatot, egészen 0,5 százalékig. A Capital Economics szakértői úgy vélik, hogy a nem hagyományos lazítás mellett az alapkamat 0,6 százalékra eshet az alacsony infláció és a nem túl rózsás növekedési kilátások miatt. A Nomura szerint azonban az MNB inkább a megkezdett úton mehet tovább: habár jó esélye van a kamatcsökkentésnek, inkább a 3 hónapos betét további hozzáférhetőségének korlátozása lehet a kulcs. Jövő márciusra 750 milliárdra csökkentheti az MNB az irányadó betét maximális állományát, a felszabaduló likviditás pedig csökkentheti az állampapírhozamokat és a bankközi kamatot is, így a Bubor a jövő év elejére már 0,6 százalék alatt lehet.