IMF: Magyaroszág rosszabbul teljesít majd

Európa feltörekvő, fejlődő gazdaságai három százalék körüli iramot diktálhatnak idén és a továbbiakban, lendületes exportbővüléssel, annak ellenére, hogy a legfőbb kereskedelmi partnernek számító eurózónabeli országok igen visszafogott ütemben növekednek. Magyarország a potenciális iramát meghaladóan bővülhet, s középtávon lassíthat le a képességeinek megfelelő ütemre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) őszi ülésszaka előtt kedden Washingtonban közzétett új világgazdasági előrejelzés lefelé módosítja az idei magyar számokat. Míg áprilisban a valutaalap szakértői még 2,3 százalékos növekedést vetítettek előre 2016-ra, most csak két százalékot becsülnek, s tartják a jövő évi 2,5 százalékos prognózist. Ez inkább összecseng a független kutatóintézetek véleményével, mint a kormányéval, amely magasabb, 2,5 százalékos iramot vár ebben az évben. Az IMF nem bocsátkozik részletekbe, de a szöveg arra utal, hogy a munka, a tőke és a termelékenység tényezőiből számított potenciális növekedés üteme alacsonyabb annál, mint amit a magyar gazdaságból az uniós fejlesztési pénzek jelenleg kihoznak. Az adatokból az is jól látható, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák gazdaság érdemben jobb teljesítményre képes.

Az IMF elemzőinek a figyelmét elsősorban nem a visegrádi térség folyamatai kötik le, hanem a kockázatokkal terhelt globális kilátások és a politikai következmények. A világgazdaság ebben az évben valamivel lassabban bővülhet, mint tavaly, de jövőre – ha minden jól megy – kissé gyorsíthat. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy minden jól megy majd. Például kiszámíthatatlanok a brit uniós kilépés következményei. A szövegben már nem kaphatott helyet, hiszen a szerkesztést korábban lezárták, de kedden a dollárral szemben a font árfolyama 1985-ös mélypontjára esett vissza, mert a befektetők kemény válási csatára készülnek. S nem is sejthető, hogy a kínai vezetés kézben tudja-e tartani a világgazdasági szempontból hosszabb távon kedvező szerkezetváltást. Aggasztó jel, hogy milyen magasra hágott a hitelállománynak a GDP-hez mért aránya vagy a vállalati eladósodás szintje. Súlyosbodhatnak a helyi válságok, különösen a Közel-Keleten, újabb menekülthullámot gerjesztve. Az amerikai elnökválasztási kampány megtörni látszik a közmegegyezést a határokon átnyúló együttműködés, vagyis a globalizáció hasznosságáról. A nemzetközi versenynek a foglalkoztatásra és a bérekre gyakorolt hatása miatt pedig egyes kormányok szívesen keresnek protekcionista megoldásokat, amivel persze fékezik a világkereskedelmet, s voltaképpen a pangást tartósító ördögi körbe taszítják a világgazdaságot.

Az előrejelzést sajtótájékoztatón ismertetve azt mondta Maurice Obstfeld vezető közgazdász, hogy a lassú kikecmergés a válságból különösen feszült helyzetet teremt azokban a főként fejlett országokban, amelyekben a jövedelmek elosztása csak a gazdagoknak kedvezett. Itt olyan politikai mozgalmak kapnak szárnyra, amelyek minden bajért a globalizációt kárhoztatják, s a gazdaságot legszívesebben kivonnák a globális folyamatokból. Hozzátette: jó példa erre a Brexit.

Az IMF idén 3,1, jövőre 3,4 százalékos globális növekedést vár, ez nem változott az áprilisi előrejelzés júliusi frissítése óta. Ám az Egyesült Államok 2016-ban a korábban vártnál jóval lassabban fejlődik, igaz, ezt ellensúlyozza valamelyest, hogy Németország, Spanyolország és általában a feltörekvő térség viszont kicsivel gyorsabban.