BUX 52,308.98
-0.02%
BUMIX 4,396.44
+0.03%
CETOP20 2,387.77
0.00%
OTP 18,235
-0.30%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.53%
0.00%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,610
-0.62%
RABA 1,580
+1.94%
0.00%
-0.34%
-1.09%
+1.03%
OPUS 251.5
-0.20%
+2.00%
+1.79%
+1.06%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,434
-0.41%
-0.66%
ALTEO 1,380
+0.36%
0.00%
0.00%
EHEP 1,970
0.00%
0.00%
-1.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.41%
-0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+0.75%
+0.44%
-1.66%
0.00%
+0.47%
NUTEX 21.25
-0.23%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kirívóan magas a magyar korrupciós kockázat! Még az EU-támogatás is rontott a helyzeten

Erősödött a közbeszerzések amúgy is kirívóan magas korrupciós kockázata az utóbbi hét évben. Az uniós támogatás pedig csak rontott a helyzeten.

Nemzetközi összehasonlításban a magyar közbeszerzések a versenyerősség kirívóan alacsony és a korrupciós kockázatok kirívóan magas szintjével jellemezhetők – erre jutott Tóth István János és Hajdu Miklós a 2009–2015 közötti közbeszerzési adatokat elemezve. Az előzetesen becsült és a szerződéses ár különbségét, a benyújtott ajánlatok számát, valamint a közbeszerzés transzparenciáját vizsgálták, az ezekből képzett mutatószám szerint a versenyerősség a vizsgált időszakban végig csökkent. Az index 2009-ben 0,56, 2014-ben 0,48 volt. Mindkét érték rendkívül alacsony nemzetközi összehasonlításban. A visegrádi országok közül csak a lengyelek produkáltak ennél gyengébbet – áll a Tárki tanulmányában*.

Ami a korrupciós kockázatot illeti, a közbeszerzési eljárások közel harmadát verseny nélkül, egy benyújtott ajánlat mellett zavarják le. Az arány 2009–2010-ben 31,4–33,2 százalék volt, majd a második Orbán-kormány első három évében 26 százalékra csökkent, de 2014–2015-ben 31,9, illetve 31,4 százalékra kúszott vissza. Romlott az átláthatóság is, jelentősen a 2011-ben elfogadott közbeszerzési törvény életbe lépése után. Ezt követően sokasodtak meg az ajánlati felhívás nélkül lebonyolított eljárások.

Az elemzés szerint erőteljesen nőtt a korrupciós kockázat 2009–2015 között, a korrupciós mutató 2011 második felében megugrott, és azután folyamatosan nőtt. Szerződéses összegekre lefordítva ez azt jelenti, hogy a magyar állami intézmények, vállalatok és önkormányzatok a közbeszerzések csaknem felét, 6880 milliárd forintot nulla, 4202 milliárdot közepes, 1019 milliárdot maximális korrupciós kockázati szint mellett költöttek el.

Nem várt negatív hatással jártak az uniós támogatások. Az EU által finanszírozott közbeszerzések kevesebb ajánlat, szignifikánsan gyengébb verseny mellett valósultak meg, mint a tisztán a magyar adóforintokból finanszírozottak – derült ki az elemzésből. Magyarázhatja ezt, hogy utóbbiak az intézményvezetők előmenetelével szorosabban összefüggő, a napi működéshez szükséges beszerzéseket érintik, míg az uniós források az ehhez nem kötődő fejlesztéseket finanszírozzák. A minőségromlással és/vagy a túlárazással járó korrupciót, a működést veszélyeztető kockázatot kevésbé vállalják. Mindenesetre az EU-intézményrendszer, a szigorú adminisztratív szabályok Magyarországon nem javították a közbeszerzések tisztaságát, sőt az uniós finanszírozás növelte a korrupciós kockázatokat. Az a kiinduló hipotézis is megdőlt, hogy a Fidesz-kormányok korrupciós elkötelezettsége erősítette volna a versenyt, és csökkentette a korrupciós kockázatot.

Mi a helyzet akkor, ha a korrupció központilag szervezett? Ha az egyes korrupt tranzakciók összefüggenek egymással, a felülről irányított szereplők összejátszanak, vagy azonos cselekvési terv szerint viselkednek – pendíti meg a tanulmány. Erre utalhat, ha a versenyhiány mellett az ajánlati felhívások is megritkulnak. Ez utóbbi történt a 2011-ben elfogadott közbeszerzési törvény nyomán. Azt nem állítják a szerzők, hogy a kormány szándékosan ágyazott volna meg a korrupciónak, de ha a visszafogása volt a cél, akkor kudarcnak tekinthető a törvény.

A Tárki Társadalmi riport 2016-ban publikált elemzés a Corruption Reasearch Center Budapest 2009–2015 közötti közbeszerzési adatain nyugszik. A kutatók 86 814 közbeszerzési eljárásban odaítélt 127 776 szerződés, illetve 135 300 nyertes ajánlattevő adatait használták fel.

Súlyos közbeszerzések

Az OECD-országokban a közbeszerzések a kormányzati kiadások 29 százalékát tették ki 2013-ban, az EU-tagországok esetében a GDP 14 százalékát. Az OECD számításai szerint a külföldi vállalkozások által elkövetett és feltárt megvesztegetések 57 százaléka kapcsolódott közbeszerzésekhez. Konzervatív becslések a korrupt közbeszerzéseknél 10-30 százalékra teszik a túlárazásból származó társadalmi veszteséget.


Kapcsolódó cikkek