Öt százalékon ragadt a munkanélküliség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúlius és szeptember között 4,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami 1,5 százalékpontos javulás tavalyhoz képest – derült ki a KSH legfrissebb adataiból. Így az a helyzet állt elő, hogy a munkanélküliek 226 ezres létszáma gyakorlatilag megegyezett a közfoglalkoztatottakéval. Ha a két tábor létszámát összeadnánk, feltételezve, hogy az érintettek nem tudnának elhelyezkedni állami segítség nélkül, akkor már inkább 9 és 10 százalék közötti munkanélküliségi rátát kapnánk.
Ugyanakkor kétségtelenül jó hír, hogy a harmadik negyedévben már kizárólag a versenyszféra növekedéséből származott a foglalkoztatás 126 ezer fős bővülése. Sőt valójában 128 ezer fővel több embernek volt állása a versenyszférában a vizsgált időszakban, ám július és szeptember között ezer-ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak és külföldi telephelyen dolgozók száma is. Utóbbiak száma most először csökkent az utóbbi időszakban.
A foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben minden ágazatban bővült – emelte ki kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A mezőgazdaságban 11 ezer, a feldolgozóiparban 48 ezer, az építőiparban 8,2 ezer, a szolgáltatási ágazatokban 52,5 ezer, ezen belül a piaci szolgáltatások területén 35,4 ezer új munkahely keletkezett. A Takarékbank prognózisa szerint a jövőben tovább javul a munkaerőpiaci helyzet: a munkanélküliségi ráta az év második felében tartósan 5 százalék alá süllyedhet, a jövő év elejéig szezonális hatások miatt azonban átmenetileg újra 6 százalék közelébe emelkedhet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy a munkaerőhiány tovább fokozódhat a következő években. Csak az autóiparban és a kapcsolódó területeken mintegy 8000 új állás jön létre 2017–2018-ban. A tőkeerős, magas fizetéseket ajánlani képes nagyvállalati szektor képes lesz megtalálni a szükséges képzett munkaerőt, akár úgy is, hogy a kkv-szektorból szívja el. A kisebb cégek így már nemcsak tőkehiányosak lesznek, de munkaerő-hiányossá is válnak, ami tovább rontja az amúgy sem erős termelékenységüket és hatékonyságukat.
