Titokban alacsonyabb lett a hiánycél

Az eddigieknél kisebb államháztartási hiánnyal és alacsonyabb államadósággal számol a kormányzat ebben az évben – derül ki az Európai Uniónak megküldött részletes költségvetési beszámolóból. A Központi Statisztikai Hivatal számsorai szerint az idén az uniós statisztikai rendszer szerint készített elszámolásban a hiány a tervek szerint a GDP 1,7 százalékát teszi majd ki, míg az adósság a nemzeti össztermék 73,9 százalékára süllyedhet. Az eddig érvényes hivatalos prognózis 1,9 százalékos hiányról és 75,1 százalékos, alig mérséklődő államadósságról szólt.

Az uniós túlzotthiány-eljárás (EDP) értelmében a kormányok (hivatalosan: a statisztikai hivatalok) kétszer adnak jelentést a költségvetés helyzetéről Brüsszelnek: tavasszal és ősszel. Ezek adják az Európai Bizottság saját előrejelzéseinek is alapját, hiszen a testület évente kétszer maga is közöl prognózisokat, néha vitatva a nemzeti jelentésekben szereplő előrejelzéseket is. A mostani magyar jelentés a korábbiaknál kedvezőbb képet fest az elmúlt évekről, aminek az egyik legfontosabb oka a GDP revíziója: miután a 2014-es és 2015-ös növekedés ütemét és a nemzeti össztermék értékét valamivel magasabbra tették a statisztikusok, a hiány és az adósságmutató is kapásból lejjebb került. Ez a módosítás azonban nem csak a megelőző esztendők számaira hat – mindezek alapján változtatni kellett az idei prognózisokat is.

Úgy néz ki, a kormány (és a KSH) ebben a lehető legóvatosabb módon járt el, és mindenütt a kedvezőtlenebb feltételből indult ki. A végső elszámolásban például a múlt évi deficit önmagában is kevesebb lett 145 milliárd forinttal, amit az uniós elszámolások felülvizsgálata mellett az állami vállalatoknál elszámolt kisebb hiány indokolt. Mindezek hatását azonban feleekkorára teszik az idei számokban, miközben sehol nincs nyoma annak a jóslatban, hogy az első fél évben sokkal jobban állt a büdzsé a vártnál. Az EDP-jelentés szerint félévkor a GDP alig 0,7 százaléka volt a deficit, miközben az év második fele általában minden tekintetben jobb. Sőt: a pénzforgalmi adatokból azt is tudjuk, hogy az első nyolchavi számok is szépek, szinte eltűnt a hiány a büdzséből. A szeptemberi eredmények ugyan jövő héten derülnek csak ki, ám annyi már most biztos: iszonyatos ütemű kormányzati költekezésre volna szükség ahhoz, hogy a hiány a tervezett szintre álljon be. Ám a hivatalos jóslatban továbbra is a törvényben meghatározott deficitmérték szerepel, ami a másik oldalról gyors költekezést, vagyis akár egy jelentősebb gazdaságélénkítő csomagot is sejtet.

A GDP-becslés ugyanakkor mindezek ellenére igencsak visszafogott. Ahhoz képest, hogy a korrekciók miatt a nemzeti össztermék nominális értékét 2015-re a KSH 287 milliárd forinttal, vagyis 0,9 százalékkal tolta feljebb, az idei jóslatnál a korrekció alig haladja meg a 0,5 százalékot. A különbség a nominális GDP-ben 130 milliárd forint, ami a hiánymutatóra nem, az adósságrátára pedig elhanyagolható hatással van. Ugyanakkor mindez mutatja a becslés óvatosságát, amit persze a kormányzat indokolhat azzal, hogy a növekedési ütemen nem igazán, ám a visszafogott áremelkedések miatt a GDP-deflátoron lefelé kellett korrigálni.

Az egy százalék közelében?

Ha azzal számolunk, hogy a kormány nem költekezik jelentősen, és tartja magát a hiánycsökkentési tervekhez (vagyis a tavaszi jóslatnak megfelelően kicsit csökkenti – és nem a most kiadott prognózisnak megfelelően 60 milliárd forinttal növeli – az uniós deficitet), akkor 1,5 százalékos hiány és 73,5 százalékra csökkenő adósságráta jöhet. Ha pedig azt gondolnánk, hogy a kormány nem költekezik ki, és legalább 200 milliárdot megspórolni kénytelen az eredeti tervekhez képest, akkor a deficit 1,1 százalékra, az adósságráta pedig 73,1 százalékosra csökkenhet az év végére. Sokat mond azonban a helyzetről, hogy az elemzők ennél is kedvezőbb helyzetet várnak: az OTP Bank prognózisában 0,9 százalékos deficitet vár, amiből egyébkén 73 százalék alatti adósságráta következne.