A világ egyik legalacsonyabb társasági adókulcsát vezetik be Magyarországon a jövő évtől: mint Orbán Viktor miniszterelnök tegnap bejelentette, 9 százalékra csökkentik a vállalati nyereségadót 2017-től, és minden cégre ez vonatkozik majd. Jelenleg 500 millió forint árbevétel alatt 10, felette 19 százalékos kulccsal adóznak a vállalatok, így érdemi könnyítést a nagyobb cégeknek jelenthet a lépés.

Kezdődik a költségvetési élénkítés, ami apasztani fogja a büdzsé bevételeit” – értékelte a hírt a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza. Az elmúlt években 350 milliárd forint körüli összeget tervezett be a kormány a költségvetésbe társasági adóból, és ezt rendre túlteljesítette. A tavalyi 550 milliárd után idén 690 milliárd folyhat be, ebben azonban nagy szerepe van annak, hogy a General Electric számára Magyarország adóparadicsommá vált a növekedési adóhitel miatt. (A cég 540 milliárdot fizet be a magyar büdzsébe két évre elosztva – ezért is áll olyan jól az idei költségvetés.) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 145 milliárd forint marad a vállalatoknál az adókulcs csökkentésével, ami ugyanekkora bevételkiesést okozna a büdzsének. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza azonban lapunknak hangsúlyozta: egyes multik úgy alakíthatják majd a beszámolójukat, hogy Magyarországon tudjanak adózni, ami többletbevételt hoz a büdzsének. Ezt sejthetjük Varga szavai mögött is, ő arról beszélt, hogy a legkedvezőbb adózási feltételeket nyújtaná Magyarország az Európai Unióban.

A kormány arra számíthat, hogy a munkáltatói járulék és a társasági együttes lefaragása már kompenzálja a cégeket azért, hogy a 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos növelését javasolták. Varga Mihály hangsúlyozta: a kormányzat szeretné lezárni a tárgyalásokat a munkáltatókkal és a munkavállalókkal, hogy a jövő héten be tudja nyújtani a parlamentnek a tervezett javaslatokat. Ezzel lehetővé válna, hogy már január elsejével életbe lépjenek a módosítások. Mindez jó alapot teremtene arra, hogy a a mostani 2-3 százalékosról a 3-5 százalékos tartományba emelkedjen – vélekedett a miniszter. Kérdésre válaszolva elmondta: a 2017-es költségvetésen a kormány számításai szerint nem kell módosítani, a 200 milliárd forintos tartalék elég kell hogy legyen.

„A vállalati szektor számára kedvező, hogy csökken az adóteher, ami javíthatja az elmúlt években sokat romló üzleti bizalmat, de a minimálbér emelése költségnövekedést jelent” – hangsúlyozta Gárgyán Eszter. A kkv-knak – ahol nagyobb arányban lehetnek minimálbéren foglalkoztatottak – nem hoz túl nagy könnyítést a 9 százalékos kulcs, hiszen már így is 10 százalékkal adóznak.

Beer Gábor, a KPMG adó- és jogi tanácsadási szolgáltatásainak vezetője a Világgazdaságnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy 1994-ről 1995-re 36 százalékról vitték le 18-ra a vállalati adókulcsot. „Kísértetiesen hasonlók az első vélemények a költségvetés kapcsán, mint akkor, de ’95-ben sem volt csökkenés a bevételekben, és ezt jövőre sem várom” – hangsúlyozta. Kevésbé éri viszont majd meg trükközni – tette hozzá –, most ugyanis sok vállalat több céget hoz létre azért, hogy az 500 milliós bevételhatár alatt maradjon, és ne kelljen 19 százalékot fizetnie.

Beer Gábor szerint komoly versenyelőnyünk lesz az adókulcsban más európai országokkal szemben. Azok a cégek, amelyek finanszírozó tevékenységet végeznek – például Luxemburgban vagy Hollandiában –, most elgondolkozhatnak Magyarországban is. „Egy lépést tettünk afelé, hogy mi legyünk Európa Luxemburgja, de ez azért még inkább álom” – mondta a KPMG szakértője. Összességében azonban nagyobb lesz a tőkevonzó képességünk. Azoknak a cégeknek a térképére is felkerülhet Magyarország, amelyek a Brexit miatt azon gondolkodnak, hogy hova költözzenek Nagy-Britanniából – vélte Beer, aki szerint a legjobb időpontban jött a döntés.