Plakátadó is került a bérmegállapodás miatt benyújtott módosításba

Benyújtotta a versenyképesség növeléséről szóló, az adócsökkentés többéves programját tartalmazó törvénymódosítást a kormány – Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára legalábbis így mutatta be az újabb, harmadik adócsomagot tegnapi sajtótájékoztatóján. A tavaszi és az őszi változtatások után ez immáron a második év, amikor decemberi módosítást is elfogad a parlament, ezúttal ezt egyetlen hét alatt, miután a szaktárca kivételes eljárást kér, és azt szeretné, ha már a jövő héten el is fogadná az új szabályokat a parlament. (Erre azért is szükség van, mert az előzetes tervek szerint az őszi ülésszakban december 12-én lenne utoljára plenáris ülés.)

A több mint ötven paragrafusból álló húszoldalas újabb salátatörvény két legfontosabb változása persze a munkáltatókkal és a munkavállalókkal kötött bérmegállapodás átvezetése: a szociális hozzájárulási adót 27-ről 22 százalékra javasolják csökkenteni, míg a társasági adóban egységes 9 százalékos mértéket vezetnének be. Ezen döntések továbbvezetéseként azonban számtalan egyéb módosításra is sort kell keríteni. Így például meg kell változtatni azt a szabályt, amely a kirívóan alacsony adókulcsú országokban lévő székhely esetén nem ad illetékkedvezményeket a cégeknek: az eddigi 10 százalékos határt 9 százalékra viszik le. De csökken az egyéni vállalkozók adója is 10-ről 9 százalékra, valamint a kiva terhe is 16-ról 14 százalékra. (A nagyobb teher oka az eltérő adóalap.) Hasonló átvezetést jelent az adókedvezmények igénybevételi feltételeinek változása is, így például a korábban érvényesített sport- és kulturális kedvezményeket hat helyett nyolc éven át lehet leírni az adóból.

A jogszabályváltozások közé két újdonság is bekerült: az önkormányzatok a helyiadó-törvényekben a területükön elhelyezett plakátokra is kivethetnek adót, amely négyzetméterenként akár 12 ezer forint is lehet évente plakáthelyenként (de a mértéke nullától mehet egészen a maximális összegig, a helyi sajátosságokat figyelembe véve). Tehercsökkenést jelent viszont az a változás, amely egységesíti az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet, és a lakóingatlanokra alkalmazott szabályt vezeti be mindenütt. Ez annyit jelent, hogy öt év után az üdülő és a telek értékesítéséből származó hasznot is adómentesen lehet majd felvenni – ami az érintettek számára alkalmasint milliós nagyságrendű megtakarítást is jelent majd. A kormány továbbá a megváltozott munkaképességűként alkalmazhatók körét is bővítené, az újabb kategóriák 40 százalékos egészségkárosodásig adnak kedvezményt, míg eddig 70 százalékos volt a határ.

Ezenkívül a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a pénzintézetek informatikai auditálásának árát rendeletben maximálja. A szabályok szerint az ellenőrzést csak a jegybank listáján szereplő társaságok végezhetik, ám itt egyelőre csak a Hunguard Kft. szerepel. A cég többségi tulajdonosa Csík Balázs, aki többek között onnan vált ismertté, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel közösen talált fel egy elektronikus aláírási eljárást.

Tállai András szerint a beadott adócsomag növeli az ország versenyképességét, a társasági adó tervezett egységes – 9 százalékos – új kulcsával a világ élvonalába tartozik majd Magyarország. Az alacsony adókulcs szerinte komoly vonzerőt jelenthet a vállalatcsoportok beruházási döntéseinek során, és a gazdaság fehérítését is segíteni fogja.

A csomag az NGM szerint a társasági adó csökkentése nélkül egyébként nullszaldós volna a költségvetésre, míg jövőre már 40 milliárd forintos bevételt is hozna – derült ki a Portfoliónak átadott számításból. A szaktárca óvatosan számolt a fogyasztás növekedéséből származó adóbevételi többlettel, ám úgy véli: a foglalkoztatottság növekedése miatt – részben a közfoglalkoztatási kiadások csökkenése, részben a bevételek emelkedése miatt – az idén 120, jövőre pedig 135 milliárd forintra tehet szert az állam.

A válaszadók létszám-kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11 százalékkal emelnék a béreket. Kiemelkedők továbbá a 21–50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8 százalékos emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6–7 százalék közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.

Az ágazatok szerint várhatóan átlagon felül emelik a béreket a könnyű- (8,7 százalék) és a fémiparban (7,9 százalék), továbbá a kereskedelemben (8,3 százalék). A legkevésbé pedig az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3 százalék).

A GKI szerint a minimálbérek emelése önmagában 4,5 százalékkal növeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6 százalék körül alakulhat. (H. J.)

A válaszadók létszám-kategória szerinti bontását tekintve jól kirajzolódik, hogy a legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11 százalékkal emelnék a béreket. Kiemelkedők továbbá a 21–50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8 százalékos emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6–7 százalék közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.

Az ágazatok szerint várhatóan átlagon felül emelik a béreket a könnyű- (8,7 százalék) és a fémiparban (7,9 százalék), továbbá a kereskedelemben (8,3 százalék). A legkevésbé pedig az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3 százalék).

A GKI szerint a minimálbérek emelése önmagában 4,5 százalékkal növeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6 százalék körül alakulhat. (H. J.) Tállai András szerint a csomag növeli a versenyképességet Fotó: Teknős Miklós -->