Három százalékkal emelik jövőre a közfoglalkoztatottak alapbérét, 5 százalékkal pedig a szakképzett közmunkások garantált bérminimumát – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az RTL Klub híradójával.
Ezzel szemben a jövőre 15, a szakképzettek garantált bérminimuma pedig 25 százalékkal lesz magasabb. A miniszter megerősítette, a kormány ösztönzésnek szánja a legkisebb bérekénél lényegesen szerényebb mértékű emelést, hogy az emberek csupán átmeneti megoldásnak tekintsék a közfoglalkoztatást. A Világgazdaság úgy tudja, hogy a munkaadói érdekvédelmi szervezetek is azt kérték a kormánytól, hogy csupán minimális legyen az emelés, mivel zsákutcának tartják a közfoglalkoztatás rendszerét, amely javítja ugyan a munkaerőpiaci statisztikákat, de nem támogatja a versenyszférába való visszatérést.
Kérdés, hogy a jövőre tervezett 230-240 ezer fős átlagos közfoglalkoztatotti létszámból hány embert lehet így átterelni a vállalatokhoz, mivel eddig nem sikerült tömegeket átcsábítani. A Belügyminisztériumtól (BM) kapott adatok szerint az idén már pozitív fejlemények vannak ezen a téren: az első negyedévben 37 476 közfoglalkoztatott helyezkedett el a nyílt munkaerőpiacon, vagyis a tavalyi 12 százalékról 14,5 százalékra emelkedett a kilépők aránya. (Ennél jelenleg nincsen frissebb adat, mivel a kilépők közé azokat sorolják, akik a program elhagyása utáni 180. napon bejelentett jogviszonnyal rendelkeztek az elsődleges munkaerőpiacon vagy saját vállalkozásban.) A BM-nél úgy gondolják, hogy az első negyedév óta vélhetően tovább javult az arány. A tárca szerint több intézkedéssel is ösztönzik a minél előbbi versenypiaci elhelyezkedést, például 90 napról 120 napra nőtt az idénymunka lehetősége, emellett lehetővé tették, hogy a közfoglalkoztatottakat egyszerűsített foglalkoztatásba, valamint az állami foglalkoztatási szervhez bejelentett álláshelyekre is ki lehessen közvetíteni.
A lapunk által megkérdezett munkaerő-közvetítő szakemberek szerint a nagyobb bérkülönbség valóban ösztönző lehet. „Ha a bérolló nyílik, egyre nagyobb lesz a közmunkások részéről a késztetés, hogy a nyílt munkaerőpiacon keressenek állást, ugyanakkor az kérdés, hogy a képzettségük, fizikai állapotuk alapján képesek-e visszatérni” – mondta a Világgazdaságnak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A szakemberek szerint a jelenleg nettó 52 ezer forintos közfoglalkoztatotti bérrel szemben a munkaerőhiánnyal küzdő gyáriparban nettó 110 ezer forint körül lehet keresni, ám több műszakos munkarend mellett, ami még nem feltétlenül elég vonzó többlet. Jövőre azonban a minimálbér és a garantált bérminimum által ösztönzött béremelési hullám révén már valószínűleg nettó 130-140 ezer forintot is meg lehet keresni betanított munkásként, ami már 2,5-3-szoros különbségnek felel meg a közfoglalkoztatotti bérezéshez képest.
A Policy Agenda kutatóintézet korábbi elemzésében viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy a szétnyíló bérolló csábító ereje leginkább csak az olyan, egészséges munkaerőpiaccal rendelkező megyékben fog érvényesülni, mint a nyugati országrészben lévők, vagy például Pest megye és a főváros, ahol minimális (0,6 és 3,1 százalék közötti) a közmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül. A kutatóintézet szerint ugyanez nem várható a keleti országrészben, ahol 9–17 százalék között van a közmunkások aránya a foglalkoztatásban. Ott nem az mozdítja ki az embereket a mostani helyzetükből, hogy látják, minimálbéresként többet kereshetnének. Ezekben a megyékben, kistérségekben először a gazdasági problémákat kell megoldani, utána várható ilyen fejlemény.
