Tartotta a tempót az eurózóna
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA lakossági fogyasztás hajtotta leginkább az eurózóna gazdaságát a harmadik negyedévben, míg a korábban fontos motornak számító külkereskedelem most visszafogta a növekedést – derül ki az Eurostat által tegnap közzétett részletes adatokból.
A 19 tagú valutaövezetben negyedéves összevetésben 0,3 százalékkal nőtt a GDP, megismételve a második negyedévi tempót, ez megfelel az előzetes adatnak. Az év/éves adatot viszont mindkét negyedév esetében felfelé módosította az EU statisztikai hivatala, így 1,7 százalékos bővülést mutatott ki (ezzel idén az első három negyedévben ugyanakkora lett a növekedés üteme). Eltérés viszont, hogy július–szeptemberben az összes euróország növekedést tudott elérni (április–júniusban a francia és a finn gazdaság 0,1 százalékkal zsugorodott). A legjobban Szlovénia (1 százalék), valamint Görögország és Portugália (0,8-0,8 százalék) teljesített – ezek az országok nemrég még válságban voltak, ha különféle mértékben is.
Összességében a háztartási kiadások 0,2 százalékpontot tudtak hozzátenni az eurózóna GDP-növekedéséhez, az állami kiadások és a készletezés változása 0,1-0,1 százalékponttal járult hozzá. Az export hozzájárulása zéróra csökkent az előző negyedévi 0,5 százalékpontról, az import 0,1 százalékpontos mínuszt jelentett. Nem sok jót ígér viszont, hogy az állóeszköz-beruházások se adtak hozzá semmit a növekedéshez, szemben az előző három negyedév kisebb-nagyobb hozzájárulásával.
A beruházások stagnálása azt tükrözi, hogy már a harmadik negyedéven is nyomot hagyhattak a politikai helyzet változásaival kapcsolatos aggályok, mindenekelőtt a britek uniós kilépéséről döntő június végi szavazás. A bizonytalanságtól való félelmeket azóta csak erősíthette Donald Trump amerikai elnökké választása, majd a Matteo Renzi kormányfő lemondásához vezető olasz népszavazás. Jövőre pedig csak fokozódhat a helyzet, hiszen választások lesznek az eurózóna meghatározó gazdaságaiban: Hollandiában, Franciaországban és Németországban – sőt az sem zárható ki, hogy Olaszországban is –, és mindegyikben komolyan jönnek fel a közös pénzt megkérdőjelező politikai erők.
Ezzel együtt a negyedik negyedévben még gyorsulhat kissé az eurózóna GDP-növekedése, legalábbis a novemberi beszerzésimenedzser-index (PMI) alapján: a feldolgozóipart és a szolgáltatási szektort is felölelő kompozit PMI 53,9 pontra emelkedett az októberi 53,3-ről (50 pont fölött növekedést mutat). Ez tavaly december óta a legmagasabb érték, és az indexet összeállító IHS Markit szerint 0,4 százalékos negyedik negyedévi GDP-növekedést vetít előre az eurózónában. A cégek mintha előremenekülnének, ahelyett, hogy a politikai kockázatok miatt izgatnák magukat – fogalmazott Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza –, a foglalkoztatottság növekedésének üteme az elmúlt öt évben mért leggyorsabbak közé tartozott, a megrendelések teljesítése terén pedig a vállalatok öt és fél éve nem látott lemaradásban vannak.
Az élénkítés folytatását várják az EKB-tól
Rekordösszegben, összesen 85,4 milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket novemberben az Európai Központi Bank (EKB), ezen belül azonban csak 70 milliárd eurót költött államkötvényekre, szemben az októberi 73 milliárddal, a többit vállalati, illetve eszközfedezetű papírokra költötte. Az eurózóna jegybankja mennyiségi lazítási programja keretében elvben havi 80 milliárdért vehet kötvényeket a másodlagos piacon, a novemberi túllépést az magyarázza, hogy a vásárlások egy részét előrehozták, hiszen az ünnepi időszakban, december 22–30. között szünetet tartanak.Az EKB jelen állás szerint legalább 2017. március végéig folytatja a kötvényvásárlást, amire a 2015 márciusában megkezdett programban már 1400 milliárd eurót költött, és ha március végén leállítja, akkor 1700 milliárd euró kerül így a mérlegébe.
A piac azonban azt várja – amint ezt a Bloomberg elemzői felmérése is alátámasztja –, hogy az EKB kormányzótanácsa holnapi ülésén legalább hat hónappal újból kitolja a minimális határidőt (eredetileg 2016 szeptembere volt). Arra nem sokan számítanak, hogy a keretösszeget megemelik, már csak azért sem, mert olykor így is kevés a megfelelő papír, az inkább elképzelhető sok szakértő szerint, hogy módosítanak a feltételeken, például ami az egyes kötvényfajták vagy a kibocsátók arányát illeti. A döntés mellett nagy várakozás előzi meg az EKB új prognózisát is, ebben már 2019-re szóló növekedési előrejelzés is lesz majd.
Az EKB jelen állás szerint legalább 2017. március végéig folytatja a kötvényvásárlást, amire a 2015 márciusában megkezdett programban már 1400 milliárd eurót költött, és ha március végén leállítja, akkor 1700 milliárd euró kerül így a mérlegébe.
A piac azonban azt várja – amint ezt a Bloomberg elemzői felmérése is alátámasztja –, hogy az EKB kormányzótanácsa holnapi ülésén legalább hat hónappal újból kitolja a minimális határidőt (eredetileg 2016 szeptembere volt). Arra nem sokan számítanak, hogy a keretösszeget megemelik, már csak azért sem, mert olykor így is kevés a megfelelő papír, az inkább elképzelhető sok szakértő szerint, hogy módosítanak a feltételeken, például ami az egyes kötvényfajták vagy a kibocsátók arányát illeti. A döntés mellett nagy várakozás előzi meg az EKB új prognózisát is, ebben már 2019-re szóló növekedési előrejelzés is lesz majd. -->
