Yellen óvna a költekezéstől

Visszatáncolt a Dow Jones szerda este, nem törte át a húszezer pontos álomhatárt, értéke több mint száz pontot csökkent. A Dow csütörtökön újra megpróbálkozott a húszezres szinttel, de lapzártánkig nem érte el. Az állampapírhozamok emelkedtek: a kétévesé 1,26 százalékra kapaszkodott fel, a tízévesé pedig 1989 óta a legnagyobb eltérést mutatja a hasonló német államkötvényhez képest. A kereskedelmi forgalommal súlyozott dollárindex 2003 óta nem sugallt ilyen erőt. Mindezért nem más a felelős, mint az amerikai jegybank (Fed) és Donald Trump feldolgozóipari újjászületést vizionáló gazdaságpolitikai ígérete.

Talán túlreagálták a piacok a Fed szerdai, ám egyáltalán nem váratlan döntését, hogy 0,25 százalékponttal a 0,50–0,75 százalékos sávba emelte a kamatot, egy évvel azután, hogy hasonló mértékben szigorított. Azt megelőzően viszont legutóbb 2006 nyarán vitte feljebb a kamatot, aztán jött a pénzügyi válság. A piaci reakciókat nem is az emelés ténye váltotta ki – mert erre számítottak a befektetők –, hanem az, hogy a jegybanki ülés részvevőinek előrejelzése sűrűbb kamatváltoztatásokat vetít előre. Anélkül azonban, hogy a januárban hivatalba lépő elnök adócsökkentési és infrastruktúra-fejlesztési elképzeléseinek hatását ténylegesen figyelembe vették volna. Alapjában véve abból indultak ki – s alighanem ennek hangsúlyozása volt Janet Yellen jegybankelnök célja –, hogy a gazdaság kellően rugalmasnak és ellenállónak bizonyult. Ezt a mozzanatot ragadta ki Yellen tájékoztatójából Michael Feroli, a JPMorgan Chase vezető közgazdásza is. A munkanélküliségi ráta 4,6 százalékra ereszkedett, s a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexének az élelmiszer- és energiaárakkal szűrt magja, azaz a jegybank által számított infláció irama 1,7 százalékra kapaszkodott, s így nincs messze a 2 százalékos céltól. Ezek a folyamatok önmagukban lehetővé tették a kamatemelést, és alátámasztották azt az előrejelzést, hogy a szeptemberi prognózishoz képest jövőre nem kettő, hanem három emelést helyezzenek kilátásba, vagyis 2017-ben az irányadó kamatsáv közepe – kerekítve – 1,4 százalék lenne. A Fed tavaly decemberben négy emelést vázolt fel 2016-ra, amit a befektetők nem hittek el, és végül nekik lett igazuk, hiszen csak egyszer nyúlt a kamathoz a nyíltpiaci bizottság. Mostanáig a piac igen szerény mértékű emelést várt jövőre.

A helyzet azonban változik, és nemcsak a gazdaság jelenlegi állapota tükröz javulást, hanem a beígért gazdaságpolitika is élénkítőnek ígérkezik. Erről faggatták a szerda esti tájékoztatón Yellent, aki persze, másokhoz hasonlóan, nem ismeri Donald Trump fiskális ösztönzésen alapuló tervének a részleteit, így érdemben állást sem foglalhat; és helyzetéből fakadóan tanácsot sem adhat, így általánosságban mondott véleményt. Úgy látja, hogy a munkaerőpiaci kapacitások már szűkösek, vagyis ebből a szempontból fiskális költekezésre nincs szükség.

A nagy recesszió következtében azonban alig javul a termelékenység, vagyis az állami és a magánberuházásokat ösztönözni kellene, továbbá megkerülhetetlen az oktatás korszerűsítése és az innováció bátorítása.

Az előrejelzésben alig módosult a növekedésre adott prognózis, vagyis a gazdaság évi 2 százalékos ütemben halad előre egészen 2019-ig, holott Donald Trump és pénzügyminiszter-jelöltje, Steven Mnuchin évi 3-4 százalékos bővülést akar elérni, amiben szerepet kapna a szabályozás könnyítése a pénzügyi szektorban is. Yellen szerint azonban a recesszióra adott válasz, a Dodd–Frank-kerettörvény biztonságosabbá teszi a bankok működését.

Élénkítőbb politikához persze társulhat még szigorúbb kamatpálya is, és ami történt a szerdai bejelentés után, különösen a dollár árfolyamában, azt sugallja, hogy az eurózóna és Japán jól járhat saját valutájának gyengülése révén, de az amúgy is lassuló Kína, és általában a feltörekvő világ nem. Ha ehhez még hozzátesszük a protekcionista törekvéseket és a geopolitikai feszültségeket, akkor a Yellen által kis kiigazításnak tekintett, szerény kamatemelés folyományának lehetnek súlyos globális következményei.

a kurzus. A dollár erősödése az euróval szemben is tetten érhető: a Fed döntése előtt még 1,06–1,065 között mozgott, tegnap délután már 1,04 alatt is állt a jegyzés. Elemzők szerint nem kizárt, hogy hamarosan eléri a paritást az euró-dollár árfolyama, vagyis egy dollár egy eurót érne, miután az USA központi bankja tovább fogja emelni a kamatot, az Európai Központi Bank pedig tartósan laza politikát folytathat, hogy támogassa az európai növekedést, és elérje a valamivel 2 százalék alatti inflációs célját.

A paritás elérése egyben azt is jelentené, hogy nemcsak az euró-forint, hanem a dollár-forint is 313-314 körül mozogna – persze csak ha addig nem változik a hazai fizetőeszköz euróval szembeni kurzusa.

a kurzus. A dollár erősödése az euróval szemben is tetten érhető: a Fed döntése előtt még 1,06–1,065 között mozgott, tegnap délután már 1,04 alatt is állt a jegyzés. Elemzők szerint nem kizárt, hogy hamarosan eléri a paritást az euró-dollár árfolyama, vagyis egy dollár egy eurót érne, miután az USA központi bankja tovább fogja emelni a kamatot, az Európai Központi Bank pedig tartósan laza politikát folytathat, hogy támogassa az európai növekedést, és elérje a valamivel 2 százalék alatti inflációs célját.

A paritás elérése egyben azt is jelentené, hogy nemcsak az euró-forint, hanem a dollár-forint is 313-314 körül mozogna – persze csak ha addig nem változik a hazai fizetőeszköz euróval szembeni kurzusa.-->