Nagy Márton összetűzött a polgármesterrel, és helyretette, hány milliárdot tett zsebre a II. kerület
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter friss adatokkal mutatta be, hogy a II. kerület pénzügyi helyzete a szolidaritási hozzájárulások ellenére is javult. A számok szerint a helyi iparűzési adó és az állami támogatások folyamatosan nőttek, így nem a kormány gazdaságpolitikájával, hanem a kerületi vezetéssel van gond. Miközben ez a vita már épp folyt, a Moody’s gondolt egyet, és leminősítette Budapest adósságbesorolását.
A II. kerület pénzügyi helyzete újra a közbeszéd középpontjába került. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter friss Facebook-bejegyzésében részletes számokkal mutatta be, hogy
a helyi iparűzési adó (HIPA) és az állami támogatások emelkedése jelentősen javította a kerület pénzügyi helyzetét az elmúlt években.
A kormány álláspontja szerint a bevételnövekedés a helyi közösségek javát szolgálja, és biztosítja a fejlesztések fenntarthatóságát.
A miniszter adatai szerint
- a HIPA 2019 és 2025 között 7 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra nőtt, ami 5,5 milliárd forintos többletet jelent;
- miközben működési állami támogatások is jelentősen emelkedtek, 3,7 milliárdról 6,4 milliárd forintra.
Összességében a kerület zsebében 2,7 milliárd forinttal, azaz 34 százalékkal több maradt 2019 óta.
A miniszter hangsúlyozta:
Ezek a források lehetővé teszik a közszolgáltatások, az oktatás és az infrastruktúra fenntartható fejlesztését.
Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritási hozzájárulás 2019 óta 13,3-szeresére nőtt, miközben az iparűzésiadó-bevétel mindössze 1,78-szorosára emelkedett. Inflációval korrigálva a 2019-es 7,088 milliárd forintos HIPA mai értéken körülbelül 11,5 milliárd forintot jelentene, ami reálnövekedést mutat.
Nagy Márton: nem a kormányra kell mutogatni
A HIPA növekedése és az állami támogatások emelkedése azt mutatja, hogy a kerület a befizetett szolidaritási hozzájárulások után is pénzügyileg stabil.
A miniszter hangsúlyozta: a források a közszolgáltatások, az oktatás és az infrastruktúra fenntartható működését szolgálják, és hosszú távon erősítik a helyi közösséget.
Érdemes felidézni a Moody’s nemrég közzétett értékelését is: a nemzetközi hitelminősítő a fővárost a befektetési szint alá sorolta, részben a likviditási helyzet bizonytalansága miatt. A kormány szerint azonban a magyar gazdaságpolitika stabilitása, a HIPA növekedése és a fejlesztési források biztosítása lehetővé teszi a pénzügyi fenntarthatóság megőrzését, és a főváros hosszú távon is képes lesz teljesíteni kötelezettségeit.
A II. kerület példája egyértelműen mutatja, hogy a kormány gazdaságpolitikája és fejlesztéspolitikája a helyi önkormányzatok javát szolgálja.
A bevételek folyamatos növekedése, az állami támogatások bővülése és a stabil finanszírozási háttér garantálja, hogy a közszolgáltatások és a fejlesztések hosszú távon is biztosítottak.
A számok és a tények azt bizonyítják, hogy a kormány intézkedései hatékonyak, és a II. kerület pénzügyi helyzete az elvonások ellenére is erős maradt.
Súlyos ítéletet mondott a nagy amerikai hitelminősítő Budapestről: bekövetkezett a lehető legrosszabb – bóvlikategóriában a magyar főváros
A befektetési szint alá minősítette Budapest besorolását a Moody’s. Az intézkedéshez fűzött indoklás szerint Budapest likviditási pozíciója aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a városnak lesz-e kapacitása kötelezettségeinek maradéktalan törlesztésére az előírt december 31-i időpontig.
