Barcza György úgy vélte, hogy ez adósságkezelés szempontjából egyfajta "több lábon állást" jelent. Hozzátette: a devizaadósság többsége euróban van, hiszen az nagy része az euróövezetbe irányul.
   
Az ÁKK vezetője az MTI-nek arról is beszélt, hogy egy esetleges euróövezeti válságra úgy lehet felkészülni, ha van más kötvénypiac, ahol az eddigiektől eltérő devizában lehet kibocsátani állampapírokat.
   
Barcza György a kínai nemzeti valuta, a renminbi nemzetközi jelentőségéről szóló fórumon azt mondta, hogy Magyarország igyekszik ismertséget szerezni a kínai kötvénypiacon. Meglátása szerint fontos, hogy az ázsiai befektetők megbarátkozzanak Magyarország nevével és lássák, hogy jó befektetést jelent az országban történő beruházás.
   
A fiskális politika és a monetáris stabilitás jelentőségéről esett szó a pénzügyi konferencia egy másik előadásán. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a panelbeszélgetésen kiemelte: a jegybankárokat elsősorban az foglalkoztatja, hogy Donald Trump elnöki beiktatását követően miképpen változik az amerikai gazdaságpolitika.
   
Felszólalásában megemlítette: a jegybankokat az is mozgatja, hogy milyen választ tudnak adni az emelkedő inflációs környezetre, példaként említette, hogy Németországban 1,7, Magyarországon pedig 1,8 százalékos az  
   
Nagy Márton az MTI-nek adott interjújában elmondta: kérdés, hogy nemkonvencionális eszközök használatával a jegybankok hogyan képesek a kamatláb alakulását és a monetáris politikát kezelni. Az MNB alelnöke fontosnak nevezte, hogy az Európai Központi Bank (EKB) meddig marad lazító üzemmódban, meddig tart a negatív kamatláb, továbbá mi történik az európai bankrendszerrel.
   
A közép-európai régió gazdasági vezetőinek, befektetőinek és politikai döntéshozóinak részvételével kedden és szerdán tartottak nemzetközi gazdasági konferenciát Bécsben. A Euromoney pénzügyi szaklap által szervezett fórumon a közép-európai térség pénzügyi kilátásait elemezték. Az idei Euromoney fórum a 22. a sorban.