Duplázott a kiva

Majdnem megduplázódott a kisvállalati adót (kiva) választó társaságok száma: a januártól minden tekintetben kedvezőbbé váló speciális adó hatálya alá 4800 vállalkozás jelentkezett be – derült ki Tállai Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkárának a tájékoztatóján. A kisvállalati adóban januártól az eddigi 16 helyett 14 százalékos közterhet kell leróni a bérkifizetések és a felvett nyereség után (az adó kiváltja a munkáltatói bérterheket és a nyereségadót), miközben immár a legfeljebb 50 főt foglalkoztató cégek is választhatják ezt a rendszert (eddig 25 fő volt a belépés létszámhatára). Az érintett társaságok számára jelentős megtakarítást hozó adónemet azonban eddig mindössze 6800 vállalkozás választotta, aminek részben a január után érvényesnél valamivel bonyolultabb elszámolási rendszer is oka lehetett.

Tállai András ismertetése szerint a szintén ettől az évtől kedvezőbbé váló kata – a kisadózó vállalkozások tételes adója – hatálya alá 30 ezren jelentkeztek az év végén. Korábban 175 ezren választották a főállású vállalkozók után 50 ezer forintos fix adó megfizetése mellett minden más tehertől mentesítő rendszert, amelynek az idén a duplájára nőtt a bevételi határa. A tavaly még csak hatmilliós, ettől az évtől 12 millió forintos éves bevétel mellett választható speciális adónem előnye az alacsony adminisztrációs teher is: ha a vállalkozó az alanyi áfamentességet is választja (ezt idén 8 millió forintos bevételig lehet megtenni), akkor egyetlen bevallás és

a bevételi nyilvántartás vezetése lesz a kötelezettsége (a havi rendszeres adófizetés mellett).

Az államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az idén a vállalatoknál összességében 580 milliárd forinttal marad több, leginkább a járulékok csökkentésének következtében. A hosszú távú bérmegállapodás nyomán 27 százalékról 22 százalékra csökken a munkáltatói járulék (pontosabban a szolidaritási adó), ami 380 milliárd forintos tehercsökkenés – további 140 milliárdot pedig a társasági adó mérséklése hagy a versenyszférában. Az általános adóelvonási szint a tavalyi 39 százalékról a GDP 38 százalékára csökkenhet eközben – ami ugyanúgy még magas arány a versenytárs államokéhoz képest, ahogyan az adóék (a bruttó és a nettó bér különbsége) is relatív magas marad. Tállai András szerint a múlt évi 48,2 százalékos adóékszint jövőre 46 százalék fölé kerülhet a járulékok csökkentése révén, majd 2018-ban tovább csökkenhet (a bérmegállapodás szerint ekkor 20 százalékra apad a munkáltatói járulék). Ahhoz, hogy a visegrádi országok szintjét is elérje az adóék, még szükség lesz a bérmegállapodás szerinti további 2-2 százalékpontos csökkentésekre a rá következő négy évben is – derült ki az államtitkár szavaiból, aki hozzátette: ez utóbbinak feltétele azonban a béremelkedések megindulása is.

Egynegyed marad offline

Az online pénztárgép alkalmazására újonnan kötelezettek közel negyede, 5500 vállalkozás inkább az áfás számlák kitöltését választotta, az autószerelők, patyolatosok, diszkósok, taxisok, masszőrök és pénzváltók többsége azonban be lesz kötve a hatóság adatbázisába. Január elsejétől kibővült azok köre, akik csak a NAV-hoz bekötött pénztárgéppel adhatnak nyugtát (ennek hiányában az áfás számla kötelező): mintegy 23 ezer vállalkozás volt érintett. A pénztárgép megvásárlásához (és megszemélyesítéséhez) szükséges kódot a hatóságtól a határidőig – december 31-ig – 15 553 vállalkozás kért, ezek közül 8546 taxis. Az év végéig 12 450 gépet üzembe is helyeztek, ezek közül 6549 hordozható (vagyis a taxikban is alkalmazható) pénztárgép – közölte Tállai András adóügyi államtitkár, aki szerint ilyen módon sikeres volt az online pénztárgépek kiterjesztése.