Egyelőre nem látszanak az áprilisban megkezdett intézményi átalakítások a költségvetési szektor létszámadataiban: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a közigazgatási intézményekben (ide tartoznak a fegyveres testületek és a társadalombiztosítás is) októberben 260 ezren dolgoztak, míg tavaly ilyenkor még 253 ezren, vagyis mintegy hétezerrel kevesebben. A teljes közszférában ugyanakkor 698,9 ezerről 687,6 ezerre, 1,6 százalékkal csökkent a létszám, ami a szociális ellátás és az egészségügy zsugorodásával magyarázható. Tavaly az első tíz hónapban átlagosan 262,7 ezren dolgoztak a közigazgatás és a védelem területén, 3,4 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

Vagyis októberig nem csökkent a közigazgatás létszáma, aminek az lehet az oka, hogy eddig főleg egyik hivatali munkahelyről a másikra irányították át a dolgozókat, illetve valószínűleg az üres álláshelyeket töltötték be. A Miniszterelnökség lapunk kérdéseire adott válasza szerint a megszüntetett központi hivataloktól és költségvetési szervektől a kormányhivatali szervezetrendszerbe közel 2500 fő, míg a fővárosi és megyei kormányhivataloktól a járásiakhoz mintegy 7500 fő került át. Arra nem kaptunk választ, hogy a folyamatban lévő átalakítások végeredményben mekkora létszámcsökkentéssel járnak majd 2017-ben.


Mindenesetre kormányhatározat írja elő a költségvetési szerveknek, hogy az idén 20 százalékkal csökkentsék a bértömegüket. Év végén valószínűleg meglódultak az átalakítások. Az OEP-nél például karácsony előtt szűnt meg 244 álláshely, ami 133 ember elbocsátását jelenti, mivel a többi betöltetlen poszt volt – mondta Schneider Istvánné, a Közszolgálati Szakszervezeti Szövetségnek alelnöke. Az októberben még 1207 embert foglalkoztató OEP utódjához, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz 770 munkavállaló kerül át, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az alapkezelő irányítására létrejövő új államtitkárság mekkora apparátust foglalkoztat majd, így az is lehet, hogy végül összességében nem csökken a létszám. Ám a fő probléma az, hogy a csökkentett létszámmal veszélybe került a szakmai feladatok megfelelő ellátása, mivel még nagy a káosz a szervezetekben.

A bérek miatt is feszült a helyzet. Az évek óta változatlan illetménytáblákban jelentős torlódást okoz a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15 és 25 százalékos emelése. A köztisztviselői és kormánytisztviselői illetménytáblában például a kötelező emelések egészen a 33 éves szolgálati időig lefedik az összes kategóriát – magyarázta Schneider Istvánné. Emellett a tavaly július elsejétől állami tisztviselőkké átsorolt járási hivatali dolgozóknak megígért 30 százalékos béremelésnél lényegesen kevesebb valósult meg. Sőt, a cafeteria kimaradt az új bértáblájukból, így vannak olyan hivatalnokok, akiknek csökkent a nettó járandóságuk. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy az illetménytáblák alapja a minimálbér legyen, ne pedig az illetményalap. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén a szakszervezetek ígéretet kaptak arra, hogy márciusban napirendre tűzik a bértáblákkal kapcsolatos kérdéseket.