Megduplázódott a német infláció

Nagyot ugrott decemberben a német infláció: a Destatis előzetes adatai szerint az 1,7 százalékos év/éves növekedés több mint a duplája az előző havi 0,8 százaléknak, és jócskán meghaladja az 1,4 százalék körüli elemzői várakozásokat is. Ilyen tempóban utoljára 2013 júliusában emelkedtek a fogyasztói árak Németországban, ahol tavaly tavasszal még deflációtól tartottak; előzetes maginflációs adatot nem közölt a német statisztikai hivatal, de a bontásból kiderül, hogy a teljes mutató felívelése mögött nyilvánvalóan az egyaránt 2,5 százalékkal dráguló energia, illetve az élelmiszerek állnak.

Az infláció felpörgése egyfelől jó hír a Reuters által megkérdezett elemzők gyors értékelése szerint, hiszen a lakossági fogyasztásra és a kormányzati kiadásokra támaszkodó növekedés erősödését mutatja (túl azon, hogy a bázisból kiesett az alacsony olajárak hatása), másfelől viszont félő – tette hozzá például a Capital Economics szakértője –, hogy a magasabb árak láttán a lakosság hamar visszafogja a költekezést.

A munkaerőpiaci helyzet mindenesetre még nem indokolja a spórolás megkezdését: decemberben ugyan változatlanul az egyesítés óta legalacsonyabb szinten,

6 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta (szezonális kiigazítással ez 4,1 százalék), az állástalanok száma viszont nagyot esett. A szövetségi munkaügyi hivatal 2,638 millió munkanélkülit számlált Németországban, 17 ezerrel kevesebbet, mint novemberben, miközben az elemzők csak az állomány 5 ezer fős csökkenésére számítottak. A foglalkoztatottság tartós emelkedése gyengült ugyan nyár óta – emelte ki közleményében Frank-Jürgen Weise, a munkaügyi hivatal elnöke –, de az új munkaerő iránti kereslet így is nagyon magas szinten maradt. Egyre jobban látszik a menekültek jelenléte is: az elmúlt két évben becslések szerint több mint kétmillióan érkeztek Németországba, tavaly decemberben közülük mintegy 425 ezret regisztráltak álláskeresőként, ezen belül 164 ezren számítanak munkanélkülinek (vagyis korábban már volt munkájuk, így kapnak valamilyen ellátást). A tavalyi év egészében amúgy rekordot döntött a foglalkoztatottak száma: átlag 43,4 millió embernek volt munkája a több mint 82 milliós Németországban (igaz, ezek közül kevesebb mint 30 milliónak volt teljes munkaidős állása).

A legnagyobb német munkáltatói szervezet, a kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) még 2016 végén tette közzé felmérésének eredményét, amely szerint a vállalkozások 39 százaléka azt tartja a legnagyobb bővülési kockázatának, hogy a szakemberhiány miatt emelkednek a munkaerőköltségek. Különösen nagy utánpótlási gondokról számoltak be az infokommunikációs területen, valamint a gépiparban és az elektronikai berendezések gyártásában.

Kiéleződhet a jegybanki konfliktus

Az erőteljes németországi áremelkedés jó hír az Európai Központi Banknak (EKB), lévén szó a valutaövezet legnagyobb gazdaságáról, így az ottani folyamatok azt ígérik, hogy elérhetőbb közelségbe kerülhet az EKB „valamivel 2 százalék alatti” inflációs célszáma. Az eurózóna előzetes decemberi inflációs adatát ma teszi közzé az Eurostat, az elemzői prognózisok – még a német adat ismertté válása előtt – 1 százalékot jeleztek a novemberi 0,6 százalék után. Az infláció meglódulása ugyanakkor kiélezheti a jegybankon belüli vitákat is, és érveket adhat azoknak a héjáknak – élükön Jens Weidmann Bundesbank-elnökkel –, akik az EKB mennyiségi lazítási programjának minél gyorsabb ütemű szűkítését szorgalmazzák.