Megugró kínai, brit és amerikai termelési indexek

Miután a Caixin és az IHS Markit kedden közzétett 51,9 értékű feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) az utóbbi három év legerőteljesebb bővülésére utalt decemberben Kínában, a tőzsdék belehúztak Ázsiában. Már csak azért is, mert tavaly ilyenkor a kínai gazdaság okozta bizonytalanság miatt éppen fordított helyzet alakult ki. Most viszont mindenki inkább arra számít, hogy az a lelkesedés, amely Donald Trump választási győzelme után eluralta a börzéket, folytatódik.

Európára átterjedtek az ázsiai folyamatok, s a befektetőket még meg is lepte, hogy a Markit által – a hétfői szünnapot követően – kedden közölt brit BMI harminc hónapja nem látott élénkülést jelez a szigetország feldolgozóiparában. Lendületben az export, egyre emelkedik a megrendelések száma, az index pedig a novemberi 53,6-ről 56,1-re kapaszkodott föl, jóval meghaladva az elmúlt tizenöt esztendő 51,5-es átlagát. Mint Rob Dobson, az IHS Markit vezető közgazdásza kifejtette, a megrendelések növekedési irama a legjobbnak tekinthető az utóbbi negyedszázadban, s nyilvánvaló, hogy az uniós kilépés miatt meggyengült font nagy szerepet játszott ebben az eredményben. Ráadásul minden jel arra utal, hogy a beruházások is élénkülnek. Ez persze elbizonytalaníthatná azokat, akik a Brexit okozta bizonytalanság miatt a brit gazdaság iramának megtörésére számítanak. A fejlett országok közül Nagy-Britannia a leggyorsabb gazdasági növekedést elkönyvelők között találta magát tavaly, ám a Financial Times által megkérdezett 122 közgazdász szerint az ütem 2,1 százalékról 1,5 százalékra csökken idén, és a cégek halasztani fogják beruházási döntéseiket is. A londoni tőzsde vezető indexe azonban rekordmagasságba emelkedett.

A New York-i tőzsde is derűlátóan kezdte az évet kedden, a Dow Jones index a nyitás után újra megközelítette a húszezer pontos álomhatárt. Összefüggésben azzal is, hogy az amerikai feldolgozóipar igencsak ígéretes helyzetben várja az idei évet. Az üzleti feltételek javulása ugyanis két éve nem volt olyan reményteljes, mint decemberben. Erről számolt be kedden mind a Markit, mind az Institute for Supply Management (ISM). A tevékenység bővülését és az index 54,3-re, illetve 54,7-re felkúszó értékét azonban elsősorban a belső kereslet megugrása mozdította elő, ugyanis az erős dollár miatt az exportkilátások inkább romlottak. A dollár kedden is erősödött, s tovább menetelt az euró­paritás felé. Trump győzelme óta 5,7 százalékkal értékelődött fel az amerikai valuta a tíz legfontosabb kereskedelmi partner fizetőeszközével szemben, míg a múlt év utolsó három hónapjában 7,1 százalékkal. A New York-i Fed számítása szerint, ha egy negyedévben tíz százalékkal erősödik az árfolyam, akkor – ha a kurzus nem változik – éves szinten 0,5 százalékponttal alacsonyabb GDP-bővülés várható. Ez az elemzés most a figyelem előterébe került, hiszen az erős dollár, valamint Trump várható élénkítő és protekcionista intézkedései és a jegybanki (Fed) reakciók igencsak keresztezhetik egymás hatásait. A Roubini Economics csapata szerint az adócsökkentés és az infrastruktúra-fejlesztés rövid távon meglódíthatja a gazdaságot, de már jövőre lassulás várható a kereskedelmi viták miatt. S mint Michael Feroli, a JPMorgan Chase amerikai vezető közgazdásza a Bloombergnek kifejtette, ez nagy kihívás a Fednek. Ha valóban költekezésbe kezd Trump, akkor a jegybanknak ütemesen emelnie kell a kamatot, de ha késik a program, vagy nem hoz többletnövekedést, akkor igencsak át kell gondolnia a szigorítási pályát, az erős dollár árnyékában is.