Csúcson az áremelkedési ütem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Hároméves csúcsra, 2,3 százalékra emelkedett az infláció januárban a tavaly decemberi 1,8 százalék után – derült ki a statisztikai hivatal adataiból. Egészen 2014 elejétől tavaly nyár végéig gyakorlatilag nem emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ennek az időszaknak azonban most már biztos, hogy vége, és hosszú ideig nem is tér vissza.
Januárban a benzin ára nőtt a legnagyobb mértékben, éves alapon 15 százalékkal, de sokat drágultak a dohányáruk is. Annak, hogy az olaj ára emelkedett a világpiacon, egyelőre nincsenek érdemi tovagyűrűző hatásai, vagyis más termékek és szolgáltatások árában még alig jelenik meg. A maginfláció azonban kismértékben (ami kiszűri például az energiaárakat) emelkedett: a tavaly decemberi 1,4 százalék után 1,6 százalékra.
Egy hónap alatt decemberhez képest átlagosan 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Leglátványosabb változás az élelmiszerárakban látható: az idényáras élelmiszerek 6,6 százalékkal drágultak decemberhez képest, miközben a baromfihús ára 13, a tojásé 5,6, a tejé pedig több mint 4 százalékkal mérséklődött az áfacsökkentés hatására.
A következő hónapokban folytatódhat a pénzromlás ütemének gyorsulása, az év végéig 2 százalék felett maradhat az infláció – véli Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza. Az éves átlagos infláció szerinte 2,5 százalék lehet, jövőre pedig már elérheti a ráta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját. A szakértők ezért egyelőre nem számítanak arra, hogy az MNB emelné a 0,9 százalékos alapkamatot. Ürmössy úgy véli, hogy a monetáris tanács tagjai célszerűnek tartják a negatív reálkamat fenntartását, és a bankközi kamatokat is alacsonyan tarthatják.
Németh Dávid, a K&H Bank elemzője kiemelte, folyamatosan érezhető az inflációs adatokban a lakossági fogyasztás növekedése, ami részben a reálbérek növekedésével magyarázható. „Az éttermi étkezésnél nem látszik az áfacsökkentés, legalábbis a nem előfizetéses éttermi étkezés havi szinten 0,4 százalékkal drágult. Nagyjából ugyanolyan mértékben, mint a januárt megelőző hónapokban” – mondta Németh Dávid. Úgy látja, hogy az internet esetében részben átmehetett az áfacsökkentés hatása. A szakértő szerint ha a mostani szinten marad az olajár, akkor áprilisban az üzemanyagok ára csökkenhet (a törvényi szabályozás miatt mérséklődik a jövedéki adó), ami lassíthatja az inflációt.
Drágulás Németországban
Januárban gyorsult a fogyasztói árak növekedésének üteme Németországban a Destatis adatai szerint. Főként az energiaárak növekedése miatt 1,9 százalékos áremelkedést mértek a tavaly decemberi 1,7 után, ami azt jelzi, hogy nem tört meg az áremelkedési trend az EU legnagyobb gazdaságában. Egy hónap alatt, decemberhez képest 0,6 százalékos áremelkedést láthattunk.


