Felpöröghet a magyar gazdaság

A magánfogyasztás és a beruházások lehetnek a magyar gazdaság növekedésének motorjai – derült ki az Európai Bizottság tegnap közzétett téli előrejelzéséből. A tavalyi 1,9 százalék után 2017-ben 3,5 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), amit 2018-ban 3,2 százalékos bővülés követhet. Ez a prognózis megfelel a legtöbb elemző várakozásának, ugyanakkor elmarad a kormányzat 4 százalék feletti prognózisától. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt hangsúlyozta hogy a bizottság emelte a korábban 2017-re jelzett 2,6 százalékos növekedési prognózisát.

A kormány és a szociális partnerek közötti bérmegállapodás (a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékos emelése), a járulékcsökkentés, valamint a vállalati nyereségadó csökkentése kedvező hatással lehet a gazdasági növekedésre – állapítja meg a bizottság. A reálbérek növekedése nyomán nőhet a fogyasztás, a vállalati adó csökkentése pedig növelheti a beruházási hajlandóságot. Eközben a magasabb bérek miatt a cégek tőkével helyettesíthetik a munkaerőt.

A bizottság szerint a növekedést fel fogja pörgetni, hogy ismét megindul az EU-források gyorsabb felhasználása. A tavalyi csaknem tízszázalékos csökkenés után idén ugyanekkora növekedés várható a beruházásokban. Az előrejelzés szerint a lakossági fogyasztás erős maradhat, amit a javuló bizalom is segít. Beindul a lakossági hitelezés, és a munkaerőpiaci folyamatok is kedvezőek maradnak. A tavalyi 5,2 százalék után idén 4,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, ami jövőre még alacsonyabb, 4,5 százalékos lehet. A fogyasztói bizalom már a válság előtti szintre emelkedett, és a lakáspiacon is kedvező trend várható. A háztartások megtakarítási rátája csökkenhet, de továbbra is pozitív maradhat.

A bérek a munkaerőpiac feszessé válása miatt jelentősen nőni fognak idén és jövőre is. A jelentős béremelések és a fogyasztásnövekedés nyomán azonban az infláció is megjelenik. Míg az elmúlt években gyakorlatilag alig nőttek az árak, 2017-ben már 2,2, 2018-ban pedig 3,1 százalékos infláció várható – áll a jelentésben.

A kormányzati költségvetési lazítással együtt is a büdzsé deficitje a 3 százalékos uniós cél alatt maradhat. A prognózis szerint a hiány a tavalyi 1,8 százalék után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható. Ugyanakkor a költségvetés strukturális egyenlege és ciklikusan igazított hiánya egyaránt 3 százalék fölé kerülhet, ami azt jelzi, hogy a tartósan alacsony hiányhoz intézkedéseket kellene tenni. A GDP-arányos államadósság csökkenő pályán maradhat: az idei év végére 72,4 százalék lehet a 2016-os 73,5-es várakozás után. A mérséklődés 2018-ban is fennmaradhat, 71 százalékhoz közeli adósságrátát prognosztizál a bizottság.