Gyorsabban növekedhet az eurózóna

Kissé élénkül az Európai Unió és az eurózóna gazdasága, de óriási lendületre nem lehet számítani az Európai Bizottság előrejelzése szerint. A tavalyi 1,7 százalékos GDP-növekedés után idén 1,6 százalékkal bővülhet az eurózóna gazdasága, 2018-ban pedig 1,8 százalékos növekedés következhet. Ez kissé gyorsabb ütem, mint amilyet a bizottság az őszi prognózisában feltételezett. Az előrejelzést azért vizsgálták felül, mert a múlt év második felében és az idei év elején jobban alakult a konjunktúra. Az EU a valutauniónál egy hajszálnyival gyorsabban bővülhet: a tavalyi 1,9 százalék után idén és jövőre is 1,8 százalékos növekedés várható.

Az EU leggyorsabban, 4 százalék felett növekvő gazdasága Románia lehet idén, utána Luxemburg és Málta következhet. A negyedik helyre Magyarország került a 3,5 százalékos várható növekedéssel. A valutaunió legnagyobb gazdasága, Németország a tavalyi 1,9 százalék után lassabban, 1,6 százalékkal növekedhet. Ugyanakkor Franciaország a 2016-os 1,2 százalék után 1,4 százalékra gyorsulhat.

Az Európai Bizottság szerint az EU gazdasági növekedésének motorja a lakossági fogyasztás lehet, ami az egyre kedvezőbb munkaerőpiaci folyamatoknak és a béremeléseknek köszönhető. A tavalyi 10 százalék után 2017-ben 9,6 százalékra süllyedhet a munkanélküliségi ráta, jövőre pedig megközelíti a 9 százalékot az eurózónában – az EU-ban a tavalyi 8,5 százalékról jövőre 7,8 százalékra süllyed. Az infláció azonban egyre magasabb lesz: a tavalyi 0,2 százalékos drágulás után idén már 1,7 százalékkal, 2018-ban pedig 1,4-del nőhetnek a fogyasztói árak, ami visszafogja a reálbérek emelkedését. A beruházások kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez.

A gazdasági növekedésre nézve kockázatot jelentenek egyebek között a német és a francia választások. A külső kereslettel kapcsolatban pedig bizonytalanságot jelent még a Brexit, valamint Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikája. Mindezek miatt a vállalatok és a háztartások késleltethetik beruházási döntéseiket – leginkább az Egyesült Királyságban, de az EU többi tagállamában is. A globális kereslet növekedéséből azonban az eurózóna gazdasága is profitálhat.

A potenciális növekedés továbbra is alacsony lehet. A bizottság becslése szerint az eurózónában 1,2 százalékos, az EU egészében pedig 1,4 százalékos lehet a potenciális GDP-növekedés 2017-ben és 2018-ban egyaránt. A kibocsátási rés fokozatosan záródhat (vagyis a növekedés eléri a hosszú távú trendet), és 2018-ban teljesen megszűnhet mind a valutaunióban, mind az EU-ban. Az államadósság eközben az alacsony költségvetési hiány miatt csökkenhet.

Kisebb Brexit-hatás

A korábban vártnál mérsékeltebb hatása lehet a Brexitnek a brit gazdaságra nézve az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Idén 1,5 százalékkal nőhet a brit GDP – ezt a tavaly novemberi 1 százalékos előrejelzéséről emelte meg Brüsszel. Jövőre változatlanul 1,2 százalékos növekedést várnak. A legtöbb elemző úgy véli, hogy a Brexit nem is lesz olyan pusztító hatású, mint ahogy korábban, a tavalyi népszavazást követően prognosztizálták, és a Bank of England is gyorsan reagált a helyzetre.