Magyar gazdaság

Haszontalan és drága az alanyi jogon járó alapjövedelem?

Haszontalannak nevezte a finnországi alapjövedelmet az ország legnagyobb kereskedelmi szövetsége, az egymillió tagot tömörítő SAK vezető közgazdásza.

Haszontalannak, sőt károsnak tartja a kísérleti céllal bevezetett alapjövedelmet Ilkka Kaukoranta, Finnország legnagyobb kereskedelmi szövetsége, az SAK vezető közgazdásza. Mint azt korábban megírtuk, idén januártól kétezer finn polgár havi 560 eurót kap az államtól adómentesen, minden kötöttség nélkül, az egyetlen elvárás az volt, hogy munkanélküliként legyenek regisztrálva 2016 novemberében. (Az alapjövedelem bevezetésének ötletét Svájcban óriási többséggel utasították el a tavalyi népszavazáson.)

Ez az első olyan kísérlet a világon, amikor már országos szinten tesztelik az általános feltétel nélküli alapjövedelem (UBI) hatásait. A 25–58 éves munkanélküliek közül véletlenszerűen választották ki a résztvevőket – akik ezt nem utasíthatták el –, és még akkor sem kell majd adót fizetniük az alapjövedelem után, ha a két évig tartó tesztidőszakban fizetett munkát találnak.

Kaukoranta szerint azonban az alapjövedelem kiterjesztése a teljes lakosságra lehetetlenül drága lenne, a arányos hiányt öt százalék fölé emelné. A közgazdász szerint ráadásul az már most látszik, hogy az alapjövedelemben részesülő emberek körében csökken a munkavállalási hajlandóság és „arra bátorítja őket, hogy visszautasítsanak egy-egy nekik nem tetsző állást.”  Ugyanakkor a kezdeményezés támogatói szerint az alapjövedelem éppen hogy létfontosságú szociális hálót tart a munkanélküli polgárok alá.

Mint azt korábban a Világgazdaság megírta: a feltétel nélküli alapjövedelem azt követően vált mind aktuálisabb témává, hogy egyre több olyan gazdasági prognózis jelent meg, amely szerint a robotok, illetve általában az automatizálás terjedésével egyszerűen nem lesz elég munkahely. A jelenlegi trendek ugyan sok fejlett gazdaságban éppen feszes munkaerőpiaci feltételekről szólnak – például az USA-ban, Japánban vagy akár Németországban –, de hosszabb távon az álláslehetőségek megritkulásával kell számolni. Ezzel együtt eddig nem volt olyan ország, ahol széles körben elkezdték volna a kísérletezést.

munkanélküliség alapjövedelem szociális háló gazdaságpolitika
Kapcsolódó cikkek