Kiábrándító GDP-adat érkezett

Mindössze 1,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a múlt év utolsó három hónapjában a harmadik negyedévben mért 2,2 után a KSH előzetes adatai szerint. A negyedik negyedéves teljesítmény jócskán elmaradt a Világgazdaság, valamint több nagy hírügynökség által megkérdezett közgazdászok 2 százalékos várakozásától. (Szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva 1,5 százalékos volt a bővülés.) A gazdasági növekedéshez a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások járultak hozzá október és december között, az ipari termelés azonban stagnált, miközben az építőipar az EU-források hiánya miatt zuhant. Az ipar stagnálása kissé meglepő, mert a termelés hajszálnyi növekedést jelzett, a stagnálás azonban azt jelzi, hogy a hozzáadott érték nem nőtt, illetve az is lehetséges, hogy az ipari vállalatok egyéb tevékenysége visszaesett.

A negyedik negyedéves gyenge teljesítménnyel a 2016-os GDP-növekedés 2 százalékos lett, ami szintén nem túl acélos teljesítmény. Főképp, ha a naptárhatástól (például a szökőnaptól) is megtisztítjuk az adatot: így mindössze 1,8 százalékos volt a növekedés. A tavalyi év egészében termelési oldalról a piaci szolgáltatások növekedése volt a húzóerő, de hozzájárult a jó mezőgazdasági termés is. A nagy autógyárak az előző években nagyban hozzájárultak a GDP-növekedéshez, most viszont már több a teljes kapacitás közelében termel, így egyes gyáraknál a termelés-, illetve műszakcsökkentés és a modellváltások is ronthatják a statisztikát. Miután az ipar csaknem egyharmadát már a járműgyártás teszi ki, az ipari termelés növekedése az év egészében nem érte el az egy százalékot. Az építőipar pedig csaknem 20 százalékkal esett vissza tavaly.

A gazdasági tárca közleményében azt emelte ki a múlt év kapcsán, hogy még uniós források nélkül is sikerült elérnünk a 2 százalékos növekedést, miközben a külső és belső egyensúly tovább erősödött. A külkereskedelmi egyenleg tavaly rekordot döntve 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől. A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy véli, a bérmegállapodásnak köszönhetően idén magasabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, 4 százalék feletti bővülésre számítanak.

A piaci konszenzus ennél alacsonyabb, de a 3,5 százalékos növekedést könnyen elérhetjük. Ehhez felhasználási oldalon a fogyasztás még erőteljesebb növekedése mellett a beruházások felfutására, termelési oldalról pedig az ipar erősödésére és az építőipar fellendülésére lesz szükség. Utóbbi garantált az EU-források gyorsuló lehívása miatt, az ipar kilátásait némileg bizonytalanabbá teszi az autóiparnak való kitettség. A tavaly év végi alacsony bázis azonban idén jól fog jönni, mert ez a tényező október és december között még erőteljesebb GDP-növekedést hoz majd.

Alig nőtt az ipar

Tavaly az ipari termelés 0,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 7,4 százalékos növekedést követően, miután véget ért az autógyárak termelésének a felfutása. A KSH részletes adatai szerint az energiaipar kibocsátása stagnált, míg a bányászaté csaknem 20 százalékkal visszaesett 2015-höz viszonyítva. A feldolgozóipari termelés volumene 1,4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Az elektronikai szektor csaknem 10 százalékkal, az élelmiszeripar 1,4-del nőtt. Decemberben kismértékben nőttek a megrendelések, ami arra utal, hogy a következő hónapokban szerény termelésnövekedést láthatunk.