Kicsit lassított az európai gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A korábbi előrejelzésekhez képest lassúbb ütemben bővült az Európai Unió, és ezen belül az eurózóna gazdasága 2016 utolsó negyedévében. Az Eurostat tegnap közzétett, szezonálisan kiigazított adatai szerint a 19 tagországot tömörítő eurózóna GDP-je 0,4 százalékkal bővült az év utolsó három hónapjában az előző negyedévhez képest. A korábbi, január végén közzétett prognózis még 0,5 százalékos növekedést jósolt. Éves összevetésben is visszaesett a növekedés üteme, a várt 1,8 százalék helyett 1,7 százalék lett a növekmény.
Az Európai Unió 28 tagállamában hajszállal nagyobb, 0,5 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak negyedéves és 1,8 százalékos bővülést éves alapon.
A lassulás mögött az ipari kibocsátás jelentős zsugorodása áll, 2016 utolsó hónapjában 1,6 százalékkal esett az ipari termelés havi összevetésben, ami a legmeredekebb visszaesés 2012 óta. Az előző év azonos időszakához képest 2 százalékkal bővült ugyan az ipari kibocsátás, novemberhez viszonyítva azonban így is jelentős, 1,2 százalékpontos a fékezés. A statisztikák szerint decemberben leginkább a gépipari rendelések zuhantak, ami az elemzők szerint egyértelmű jele annak, hogy csökken a hosszú távú befektetési kedv. Ráadásul az energetikai szektor és az élelmiszeripari termékek piaca is szűkült, a tartós fogyasztási cikkekre építő iparágak kibocsátása azonban 2,9 százalékkal nőtt.
Az egyik legnagyobb meglepetést a német és az olasz adat okozta a piacon, Európa nagy gazdaságainak lassulása ugyanis borús jövőképet fest az eurózóna számára. A német GDP 0,4 százalékkal bővült negyedéves alapon, az olasz gazdaság 0,2 százalékkal nőtt, miközben a legpesszimistább előrejelzések is 0,1 százalékponttal magasabb növekedést vártak. Éves alapon a német statisztikai hivatal 1,9, az Eurostat 1,8 százalékos szezonálisan kiigazított ütemet mért, míg az olasz növekedés 1,1 százalék lett. A gyenge euró, az olcsó olaj és a jegybanki stimulusok serkentették a belső fogyasztást és az exportot, egyúttal növelték az inflációs nyomást. A német gazdaságot elsősorban a hazai fogyasztás növekedése húzta a negyedév során, a költségvetési kiadások enyhén emelkedtek, a beruházások – elsősorban az ingatlanépítések – nőttek. Ellentétes irányban hatott viszont a kereskedelmi mérleg negatív egyenlege. Az unión belül két tagország is gazdasági visszaesést könyvelhetett el a tárgyidőszakban, Görögország GDP-je 0,4 százalékkal zsugorodott, Finnországé 0,5 százalékkal esett vissza, az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor mindkét országban 0,3 százalékos növekedést mértek.
