Lassult a magyar gazdaság növekedési üteme tavaly október és december között a második negyedévhez képest – derült ki a Világgazdaság által készített elemzői konszenzusból. A lapunk által megkérdezett tíz banki elemző és gazdaságkutató prognózisából készített medián szerint 2 százalékkal nőtt a a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a harmadik negyedéves 2,2 százalék után. A prognózisok 1,6 és 2,3 százalék között szóródtak. Ha az utolsó negyedév összhangban alakul az elemzők várakozásával, akkor 2-2,1 százalék volt ez egész éves GDP-növekedés. (A KSH kedden közli az előzetes GDP-adatot.)
A kiskereskedelmi forgalom növekedése lassult, az ipar is a gyengélkedés jeleit mutatta, bár a havi termelési adatok alapján azért a harmadik negyedévhez képest volt némi növekedés – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A kiskereskedelem nem túl acélos teljesítménye kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza megjegyezte: ezt ellensúlyozhatja, hogy többet költöttünk vendéglátásra, művészetekre, szórakozásra és szabadidőre.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője kiemelte: a növekedés szerkezete hasonló lehetett a harmadik negyedévihez, de a lakossági fogyasztás kissé már gyorsulhatott. „A beruházások várakozásunk szerint még csökkentek, de az éves visszaesés mértéke vélhetően már jóval alacsonyabb volt, mint a megelőző negyedévben” – mondta Ürmössy. Július és szeptember között 9,3 százalékkal estek a beruházások.
Az elemző szerint az éves növekedése a harmadik negyedéves mélyponthoz képest gyorsulhatott, de az első féléves lendületét vélhetően nem nyerte vissza a szektor. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa hangsúlyozta: a mezőgazdaság és a szolgáltatások teljesítménye tartja pozitív tartományban a GDP-növekedést, az iparban és az építőiparban visszaesés lehetett éves alapon. Petschnig rámutatott, egyedül a statisztikai revízió, vagyis a korábbi adatok felülvizsgálata vezethet a vártnál magasabb bővüléshez, amire volt példa az elmúlt időszakban.
A Századvég Gazdaságkutató lapunkkal közölte, hogy a fogyasztásbővüléshez nagyban hozzájárult a foglalkoztatás és a bérek növekedése, valamint a személyi jövedelemadó kulcsának egy százalékpontos csökkentése. Így nőtt a háztartások rendelkezésre álló jövedelme, tehát a fogyasztás bővülése – szemben a válság előtti időszakokkal – nem eladósodásból történt. A Pénzügykutató szakértője azonban ennek kapcsán megjegyezte: miután a GDP növekedése a foglalkoztatás emelkedésének volt köszönhető, a nemzetgazdasági szinten mért termelékenység csökkent.
Az idei év azonban már jobban alakulhat. Suppan Gergely szerint az idei első negyedévben bázishatások miatt eleve lesz egy megugrás, amire ráerősít a béremelések miatt várható fogyasztásélénkülés és a beruházási boom. Ürmössy Gergely úgy véli, a növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás lehet, emellett várhatóan – az EU pénzek nyomán – magukhoz térhetnek a beruházások is.
„Az európai konjunktúra továbbra is törékeny, a protekcionizmus esetleges általános térnyerése rombolja a globális kilátásait, ami a kis nyitott gazdaságokat, mint amilyen Magyarország, érzékenyen érintené” – figyelmeztetett Ürmössy Gergely. Kiemelte, speciális magyar tényező, hogy bizonyos hazai autóipari kapacitások is leállnak idén. Szerinte az importot duzzaszthatja a felpörgő fogyasztás, illetve az erősödő beruházási aktivitás, így a 2017-re várt növekedésgyorsulásban főleg a belső keresleti elemek fognak dominálni. Az elemzők 3,3–4 százalék közötti GDP-növekedést tudnak elképzelni az idei évre.
