BUX 42,980.64
0.00%
BUMIX 3,812.78
0.00%
CETOP20 1,817.1
0.00%
OTP 8,990
0.00%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,555
0.00%
RABA 1,140
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,862
0.00%
0.00%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
NUTEX 11.25
0.00%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,230
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nem tudjuk, mit kezdhetnénk az adósainkkal

Tizenhárom százalékkal nőtt 2016-ban a fizetési meghagyásos eljárások száma Magyarországon, 90 százalékuk néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartásából.

A több mint 526 ezer kérelem túlnyomó többségét cégek kezdeményezték és csak elenyésző százalékát terjesztették elő magánszemélyek, holott a kis összegű – egymillió forint alatti – tartozások vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárások (fmh) a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogosnak tartott pénzkövetelések pereskedés nélküli visszaszerzésére. Tavaly az eljárások mindössze 6,5 százaléka alakult perré, a végrehajtási kérelmek száma pedig meghaladta a 414 ezret.

A 2016-ban indított összesen 526 ezer fizetési meghagyás iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek –, valamint mobilszolgáltatók kezdeményezték. A fizetési meghagyást kiváltó leggyakoribb esetek közé tartozik, ha a jegy vagy bérlet nélkül utazó, vagy a parkolási díj megfizetését elmulasztó nem rótta le a kiszabott bírságot, illetve, ha valaki nem fizette be időben víz-, gáz-, villany- vagy mobilszámláját. De szerzői jog megsértése miatt is sok fizetési meghagyásos eljárás indult, jellemzően olyan cégekkel vagy egyéni vállalkozókkal szemben, akik az általuk működtetett nyilvános helyeken – például éttermekben, sörözőkben, borozókban – jogosulatlanul játszottak zeneszámokat. (A határon túl is van mód érvényesíteni a követeléseket!)

Az eljárások döntő részét, közel 516 ezer kérelmet elektronikusan nyújtották be, a szóban, vagy papíron beterjesztett kérelmek száma – amelyre jogi képviselővel nem rendelkező magánszemélyeknek és társasházaknak van lehetősége – azonban 11.745-ről 10.457-re csökkent tavaly. „A szóbeli és írásbeli kérelmek alacsony aránya (1,9 százalék), valamint a közjegyzők tapasztalatai azt mutatják, hogy magánszemélyek továbbra is elenyésző arányban kezdeményezték az eljárást” – mondta dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozta, hogy az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig nagyon sokan hagyják elévülni jogos követelésüket. (A cégek körében a faktoring is egyre népszerűbb!)

Kevesen tudják, hogy magánszemélyek is a közjegyzőknél kezdeményezett fizetési meghagyással szerezhetik vissza például a magánkölcsönt, vagy az elmaradt bérleti díjat, társasházak pedig az elbliccelt közös költséget, feltéve, hogy a követelés nem haladja meg az egymillió forintot. (1 millió és 400 millió forint közötti követelés esetén választani lehet a fizetési meghagyás és a perindítás között, 400 millió felett pedig kötelező a bíróságra menni.) Ráadásul a tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán közjegyzőhöz kellene fordulni. Az eljárás egyszerű és gyors, ha a kérelem elektronikus úton érkezett, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy írásbeli kérelmek esetén pedig 15 napon belül ki kell bocsátania a közjegyzőnek.

A fizetési meghagyások mellett szól az is, hogy a tavaly elindított 526 ezer eljárás több mint 90 százaléka – összesen 480 ezer eset – néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy, mert nem mondott ellent, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Az ellen, aki ezt követően sem fizet, végrehajtást lehet kezdeményezni. Ilyen eljárást 2016-ban közel 415 ezret kértek, mintegy 65 ezerrel kevesebbet, mint ahány fizetési meghagyás jogerőssé vált.

E különbségre magyarázat lehet, ha például a követelését visszaszerezni szándékozó megfeledkezett az ügyről vagy kivár, illetve a tartozást időközben rendezték. A fizetési meghagyásos kérelmek alig több mint 4 százalékát utasították el a közjegyzők 2016-ban. Részben formai okok miatt, például azért, mert akinek a kérelmet elektronikusan kellett volna előterjesztenie, azt papíralapon nyújtotta be. Per a fizetési meghagyások mindössze 6,5 százalékából, 34,4 ezer eljárásból lett, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek